EU-Ukrajna csúcstalálkozó közeleg

Sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság osztrák tagja elmondta, hogy a találkozót a tervek szerint július 12-13-án tartják Kijevben. Johannes Hahn uniós bővítési biztos kitért az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentességének vasárnapi életbe lépésére is, melynek kapcsán kijelentette, végre meghozta az eredményét az utóbbi évek rendkívül átfogó reformfolyamata Ukrajnában. Hozzátette, a vízummentesség az EU és Ukrajna állampolgárainak egyaránt érdeke.

Az uniós biztos emellett üdvözölte, hogy nemrég a holland parlament mindkét háza megszavazta az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés ratifikálását, amelyet az ország lakossága korábban népszavazáson elutasított. Johannes Hahn arról is beszámolt, hogy november 24-én csúcsértekezletet tartanak az EU és az úgynevezett Keleti Partnerség országai között Brüsszelben. Mint közölte, az ülés helyszínének kiválasztása azt jelzi, hogy nem csak az unió keleti tagállamai érdekeltek a Keleti Partnerség országainak – Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna – stabilitásában.

Hangsúlyozta, hogy az említett országok stabilitása nagyban függ azon reformok előrehaladásától, amelyekre számos területen szükség van a jogállamiságtól a gazdaságig. Hahn a sajtótájékoztatón beszélt a szerb uniós csatlakozási tárgyalások állásáról is, és kiemelte, Belgrád jó úton halad az integráció felé. Elmondta, várhatóan hamarosan megnyitják a csatlakozási tárgyalások újabb két fejezetét.

Sajtóhírek szerint június 20-án fogják megnyitni az újabb két fejezetet Szerbiával: a szellemi tulajdon törvényi szabályozására vonatkozó 7-est és a vámunióról szóló 29-est. A biztos leszögezte, az Európai Uniónak fontos érdeke a nyugat-balkáni országok későbbi csatlakozása, amelyben számottevő haladás tapasztalható.

Az EU-hoz csatlakozni szándékozó országoknak összesen 35 témafejezetet kell áttekinteniük közösen az uniós illetékesekkel, és megállapodásra kell jutniuk abban, hogy milyen módon, milyen ütemezésben veszik át, építik be saját nemzeti jogrendjükbe az egyes területeken addig született uniós joganyagot.