Erről egyeztetett Trump és Macron

A telefonbeszélgetést a Fehér Ház szűkszavú közleménye szerint az amerikai elnök kezdeményezte, azt követően, hogy a héten a nyugat-afrikai Nigerben terrortámadás áldozata lett négy amerikai katona is. A terrortámadás október 4-én történt a fővárostól, Niameytől mintegy 200 kilométernyire északra, a Malival határos vidéken, ahol az amerikai hadsereg különleges egységei terrorellenes kiképzést tartanak a nigeri hadsereg katonáinak.

A térségben az al-Kaida terrorhálózat és a hozzá köthető kisebb terrorcsoportok tevékenykednek, a szerdai támadást is valószínűsíthetően az al-Kaida emberei követték el. A Pentagon (védelmi minisztérium) szóvivője azt közölte, hogy az amerikai hadsereg afrikai parancsnoksága egyelőre információkat gyűjt az esetről, de hivatalos vizsgálat nem indult.

Nigert az Egyesült Államok szoros szövetségeseként tartják számon a terrorizmus elleni harcban. Az afrikai országban jelenleg – a The New York Times című lap jelentése szerint – mintegy 800 amerikai katona tartózkodik, köztük a hadsereg különleges egységeinek katonái is, akik a helyi hadsereg kiképzésében vesznek részt.

Az Egyesült Államok mintegy 50 millió dolláros költséggel Agadez városában drónbázist is épít. Ez várhatóan a jövő év elején lesz kész, és a tervek szerint onnan tartják majd megfigyelés alatt Líbia déli vidékeit és az egész Száhel-övezetet.

Niger, Mali, Mauritánia, Burkina Faso és Csád 5000 katonát számláló közös haderő összeállításán dolgozik, amely a Száhel-övezetben egyre erősödő szélsőségesekkel venné fel a harcot. Az első zászlóaljak valószínűleg már októberben készen állnak a harcra, a közös haderő egészét pedig várhatón 2018 márciusában vetik be.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) júniusban egyhangúlag elfogadott határozatban üdvözölte az öt afrikai ország erőfeszítését. A világszervezet azonban – az Egyesült Államok kitartó ellenzése miatt – nem járul hozzá anyagilag a haderő felállításához. Az ENSZ-nek 12 ezer fős békefenntartó egysége szolgál Maliban.