Lassabb növekedési pályán a britek

Módosította a GDP-növekedésre vonatkozó prognózisát a költségvetésért felelős tanács (OBR) – jelentette be tegnap Philip Hammond brit pénzügyminiszter, amikor beterjesztette az alsóházban a jövő évi költségvetés tervezetét. Az OBR várakozásai szerint 2017-ben az Egyesült Királyság 1,5 százalékos gazdasági növekedést könyvelhet el, míg márciusban még 2 százalékos bővüléssel számoltak. A következő évre pedig 1,4 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak a korábbi 1,6 százalék helyett. Az OBR lépése nem meglepő, mivel már októberben jelezte, hogy a termelékenységgel kapcsolatos várakozásainak romlása miatt a GDP-bővülési prognózisát is csökkenteni fogja. Philip Hammond dolgát viszont alaposan megnehezítették ezzel, mert a gyengébb bővülés miatt szerényebb adóbevételekkel lesz kénytelen számolni. A pénzügyminiszter ráadásul már a következő évtized közepére szeretné egyensúlyba hozni a költségvetést, lenullázni a hiányt, ám eközben a Brexit hatásával mint bizonytalansági tényezővel is kalkulálnia kell.

Az Európai Unióból való kilépésre újabb összeget különít el a pénzügyminiszter: „700 millió fontot fordítottunk eddig a Brexit előkészületeire, a következő két évben pedig további 3 milliárd fontot teszünk félre” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy hajlandó más forrásokat is elkülöníteni erre a célra.

Az OBR számításai szerint a jövő áprilisban záruló 2017–18-as költségvetési évben a hiány 49,9 milliárd font lehet, míg korábban 58,3 milliárd fontot prognosztizáltak. Hammond szerint a 2022–23-as pénzügyi évre 25,6 milliárd fontos deficit várható, bár a költségvetésért felelős tanács márciusban még arra számított, hogy már a 2021–22-es évre 16,8 milliárd fontra csökkenhet a büdzsé hiánya.

Hiánycsökkentő intézkedés lehet az adóemelés vagy új adók kivetése – ezekről is szólt a pénzügyminiszter. Megemlítette például a zöldadók kérdését, s hogy a későbbiekben megvizsgálja, miként csökkenthető a műanyag hulladék mennyisége az adórendszer révén. Jelezte, hogy az egyszer használatos műanyag termékekre különadót vethetnek ki, illetve megemelhetik a környezetet fokozottan szennyező dízelautók után fizetendő adót is. Ezekkel kapcsolatban azonban részletekről nem szólt. A személyi jövedelemadó új küszöbértékeit illetően ugyanakkor konkrétumokkal is szolgált. A briteknek jelenleg évi 11 500 fontos jövedelem felett kell szja-t fizetniük, jövőre azonban 11 850 fontra emelik a mentesség határát. Ugyanakkor azt a határértéket is emelték, amely felett a brit alkalmazottak a magasabb adózási sávba esnek, jövőre 46 350 font lesz ez a szint.

„Megértjük a családok frusztrációját” – fogalmazott Hammond, elismerve, hogy a magas infláció és a munkabérek csekély emelkedése csökkenti a háztartások reáljövedelemét, s ehhez képest a mentességi határ emelése jelképes. Hozzátette azonban, hogy az OBR várakozásai szerint 2023-ra 600 ezer fővel nőhet a foglalkoztatottak száma. A britek lakhatási körülményeinek javítására 44 milliárd fontot különítenek el. A cél, hogy a 2025-ig éves szinten 300 ezer új lakás épüljön.

https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/keves-jatekter-brit-koltsegvetesben-2-684173/