Vlagyimir Putyin megadta oligarcháinak karácsonyra azt az ajándékot, amelyet kértek: múlt heti, Kremlben tartott találkozójukon bejelentette, hogy jövőre devizaalapú kötvényt bocsátanak majd ki, amelynek közbeiktatásával mintegy 3 milliárd dollár értékben hazahozhatják a külföldön parkoló pénzüket. Erre a szankciók miatt van szükség: az Egyesült Államok decemberben további büntetőintézkedéseket vezetett be, ezúttal öt orosz magánszemély, köztük Ramzan Kadirov csecsen elnök ellen, akit emberjogsértéssel vádolnak. Ezzel azonban még nincsen vége, mert Washington februárban várhatóan újabb szankciókat hirdet majd, a Kremlhez közel álló oligarchák ellen vízumtilalmat rendelhet el, és befagyaszthatja az Egyesült Államokban lévő vagyonukat az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás miatt.
A The Bell orosz gazdasági portál szerint az újabb amerikai szankciók súlyos csapást mérhetnek jövőre az ország gazdaságára, különösen, ha esetleg érintik az államadósság finanszírozását. A Merrill Lynch szerint erre ugyan kicsi az esély, de ha Donald Trump mégis meglépi, akkor menekülni kezdenének a befektetők az orosz piacról, és a rubel a 2014. decemberihez hasonló mélyrepülésbe kezdhet – akkor tíz nap alatt majdnem 30 százalékot veszített az értékéből.
Az Európai Unió újabb hat hónappal, 2018. július 31-ig szintén meghosszabbította az orosz gazdaság bizonyos ágazatait sújtó büntetőintézkedéseket. Ezeket még 2014 közepén vezették be az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre hozott válaszul, és a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékekre irányulnak, a feloldásukat pedig az ukrán válság megoldását szolgáló minszki megállapodás teljes végrehajtásához kötik.
A szankciók miatti aggodalom vezette az oligarchákat arra, hogy Putyinhoz forduljanak segítségért. Anton Sziluanov pénzügyminiszter újságíróknak elmondta, hogy
a kötvényvásárlást nem kötik majd különleges feltételekhez, és 3 milliárd dollárt terveznek begyűjteni belőle jövőre, de ez az összeg nőhet, ha erős lesz a papírok iránti igény. Egyelőre azonban 1–3 milliárd dollár közötti érdeklődésre számítanak – idézte szavait a Bloomberg.
Sziluanov fontosnak tartja ugyan az orosz tőke hazacsábítását, de a piaci likviditás érdekében gondoskodni akar arról is, hogy elég külföldi befektető vásároljon a kötvényekből. „Nem akarjuk aláásni az értékpapírjainkba vetett bizalmat” – magyarázta. A kibocsátást orosz bankok intézik majd, de a kötvényeket elfogadja a Euroclear Bank is. A Reuters értesülése szerint a kötvényt a banki kamatoknál magasabb hozammal hirdetik majd meg, és likvidebb lesz az euróalapúaknál.
A pénzügyminiszter beszámolt arról is, hogy a külföldön lévő tőke hazacsábítása érdekében Moszkva jövőre újabb adóamnesztiát tervez, a 2016-oshoz hasonló feltételekkel.
Ez azok számára készül, akik akkor nem használták ki a lehetőséget, de most érzik magukon a nyomást
– tette hozzá. Senki nem tudja pontosan, hogy mekkora orosz vagyon van külföldön. Gabriel Zucman, a Berkeley Egyetem közgazdász docense a Reutersnek úgy becsülte, hogy 2014-ben 200 milliárd dollárnyi lehetett ez az összeg – ami akkor az orosz GDP 10 százalékát tette ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.