Valós szerep juthat a felsőoktatásnak a vállalkozásfejlesztésben

A magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzése után, és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, 35 százalékuk úgy véli, akkorra már saját vállalkozását vezeti – derül ki a GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatás legutóbbi eredményeiből. Ezzel nagyjából belesimulunk az alacsony nemzetközi átlagba a vállalkozási hajlandóság terén. Megelőzzük az osztrák és német hallgatókat, de jelentősen elmaradunk például Lengyelország mögött. Pedig érezhetően növelné a GDP-t, ha vállalkoznának a fiatalok.

A változásban pedig a felsőoktatásnak is lehet szerepe.

A vállalkozás oktatás az Európai Bizottság szerint pozitívan hathat a munkaerőpiacra és a gazdaságra. Egy 2014-es kutatása szerint a vállalkozás oktatásba való befektetés az egyik legjobb megtérülést ígéri Európában, és azok, akik részt vesznek ilyen képzésben, 3-6-szor nagyobb eséllyel indítanak később saját céget.

Az utóbbi években egyre több európai ország ismeri fel, hogy a vállalkozói képzés beillesztése az oktatásba nem csak a gazdaság későbbi fejlesztésének lehet megalapozója, de a vállalkozói készségek elsajátítása révén abban is fontos szerepe lehet, hogy javítsa a fiatalok alkalmazkodási képességét a beláthatatlan jövőhöz. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Magyarország meghatározó gazdasági egyetemeként tisztában van azzal, hogy milyen fontos szerepet játszat e trend alakításában a tudásátadás mellett inspirációval és azzal, hogy az akadémiai vezetés stratégiai fontosságot tulajdonít a vállalkozásfejlesztésnek – mondja Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE rektora.

A vállalkozás oktatásnak a felsőoktatásba való eredményes integrálása érdekében leginkább a gondolkodásmód megváltoztatására és a pszichológiai faktorokra kéne hangsúlyt helyezni, hangzott el a BGE a témában rendezett konferenciáján. Az egyetemek hatása akkor a legerősebb, ha a fogalmi megalapozásra koncentrálnak a vállalkozásfejlesztési képzésekben. Ahol a közbeszédnek nem része évszázadok óta a sikeres vállalkozó mintája, ott emellett szükség van a jó példák bemutatására és valóságos teljesítménnyel sikeressé vált vállalkozók bevonására az oktatásba – teszi hozzá Dr. Radácsi László, a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatója.

Komoly kihívás, amivel világszerte küzdenek az oktatási intézmények, hogy miként lehet ezt az új megközelítést integrálni a meglévő tantervekbe és működési módba. Egyelőre sokszor a hallgatók többleterőfeszítését igényli, ha részt kívánnak venni ilyen típusú programokban, így az oktatási intézmények szervezetének is alakulnia kell, ahogy sok esetben az oktatói karnak is. A hatékony vállalkozói képzésben a tanároknak nem csak egy adott területen releváns szaktudással, de egyéb széleskörű kompetenciákkal is rendelkezniük kell. Olyan környezetet kell teremteni, amely ösztönzi a kockázatvállalást, és direkt válaszok helyett a helyes kérdések azonosításában segíti a hallgatókat. A cél a kreatív gondolkodás támogatása, és annak elérése, hogy a hallgatók elég magabiztossá váljanak a sikerhez szükséges kockázatok bevállalásához.

Az ilyen típusú oktatásnak az alapképzésben is juthat szerep, a finn mintára működő Team Academy specializáción például saját, közösen alapított vállalkozásokban tanulják a szükséges ismereteket a hallgatók. De örömmel ülnek vissza az iskolapadba a gyakorló vállalkozók is, ha a képzés valóban nekik szól. A BGE Vállalkozásfejlesztés Mesterszakja a vállalkozói lét minden fontos aspektusát magába foglaló, sokszínű képzés, amely kifejezetten a mikro- kis- és középvállalkozásokra fókuszál. A fejlődést a legfrissebb tudományos eredményekre alapozott gyakorlatorientált tematika és az oktatók ezirányú speciális szaktudása mellett a támogató közösség segíti. A hallgatók – vállalkozást tervezők, vagy akár már gyakorló vállalkozók, akik egyáltalán nem feltétlenül közgazdászok – egymástól is tanulnak a csoportmunka és a folyamatos tapasztalatcsere révén.

A képzés levelező rendszerben, munka mellett is végezhető, akár állami támogatással is. A jelentkezés 2018. február 15-ig még nyitva áll.