Egy zsák pénzt buknak a nagy hiányzók

Az oroszországi világbajnokságon szereplő csapatok között 400 millió dollárt oszt szét a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA), és bár a 38 milliót érő végső győzelemhez képest a csoportkörért csak nyolcmillió jár, mégsem a korán elbukó csapatok az igazi vesztesek, hanem azok, akik egyáltalán ki sem jutottak a vb-re. Az, hogy egy válogatott elvérzik a selejtezők során, nem kizárólag sportszakmailag keserű tény, hanem olyan szegmenseit is érinti az ország gazdaságának, mint az idegenforgalom, de nagymértékben érinti az adott ország szövetségét, illetve a médiát és a sportszergyártókat is. Az idei világbajnokságról is sok erős válogatott maradt le, például az olasz, az amerikai, a holland vagy a chilei.

Leginkább az olaszok távolmaradása rázta meg a közvéleményt, ezért érdemes az ő példájukon keresztül ránézni a távolmaradás gazdasági következményeire.

A legnagyobb veszteséget az olasz szerencsejátékcégek szenvedik el: becslések szerint mintegy 140 millió eurós kiesést okoz a játékosok kedvetlensége. A szurkolók, úgy tűnik, kevésbé érdeklődnek a torna iránt akkor, ha saját válogatottjuk nem szerepel. A második legfájóbb hiány a televíziós jogdíjak kapcsán mutatkozik: vb-részvétel híján körülbelül százmillió eurós veszteség keletkezik az olasz szövetségnél. Ez azért súlyos gond, mert az előző vb-t az olaszok 81 százaléka követte tévén, így a grandiózus reklámbevételek is elmaradnak idén. Bánhatják a kocsmák és az éttermek is a válogatott kínos bukását, elemzők szerint ugyanis 70 millió eurós bevételtől esnek el. Ez keserves fejfájást okoz a vendéglősöknek, mert ilyen forgalmat csak kettő-négy évente lehet generálni, amikor vb vagy Eb van.

Mindenkinél jobban bosszankodott azonban a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, amikor kiderült, hogy az Egyesült Államok csapata nem jutott ki a vb-re, hiszen az amerikaiak jelenléte óriási piaci többletet hozhatott volna. Ebből kifolyólag nyomban be is jelentették, hogy 2026-ban a tengerentúlon rendezik a világbajnokságot, a FIFA tehát nem bízza a véletlenre az amerikai tőke beáramlását. Bár az amerikai válogatott nincs jelen az idei vb-n, a nagy amerikai cégek így is képviseltetik magukat a tornán:

a Nike-t és a Coca-Colát például a legnagyobb hirdetők közé sorolhatjuk, a Fox televízió pedig 400 millió dollárt tett le az asztalra a közvetítési jogokért. Ennél többet – 600 millió dollárt – csak az NBCUniversal tulajdonában lévő, spanyol nyelvű, de szintén amerikai televíziós hálózat, a Telemundo fizet.

Ugyanilyen bevételi és brand­épí­tési probléma személyesen a játékosoknak is, ha lemaradnak a világbajnokságról. A nagyobb futballisták ugyanis márkák komoly szponzori szerződésekkel, sokszor feltételekhez kötött partneri támogatással. Egy nagyobb név kapcsán nem biztos, hogy a játékosba rengeteget invesztáló szponzor repes az örömtől, ha kevesebb reklámozási felületet kap, mivel ügyfele otthonról nézi a tornát. Hasonló lehetőséget szalaszthat el egy még ismeretlen futballista is, akit tévés szereplés híján nincs hol és miért felfedezniük a nagyobb vállalatoknak.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható