A kánikula a munkahelyi balesetek melegágya

A tartós hőségnek sokszor van szerepe a balesetek létrejöttében és a hőártalmak kialakulásában, ezért nagyon fontos, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a forró napokhoz. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a ruházat, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja.

A magas napi középhőmérséklet és a fizikai munka a szervezetben többlethőtermelést okoz, ami megnöveli a hőártalmak, például a hőséggörcsök, hőkimerülés, hőguta kialakulásának kockázatát. A hőség hatására bekövetkező élettani változások – figyelmetlenség, reakcióidő csökkenése, fáradékonyság, nedves-csúszós kéz – növelik a munkahelyi balesetek kockázatát is.

A Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztálya felhívja a munkaadók figyelmét, hogy

a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén – útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenységek stb. – a folyadékveszteség pótlására megfelelő hőmérsékletű, azaz 14-16 Celsius-fokos ivóvizet kell adni a higiénés követelmények betartásával.

Ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak – mintegy 15-20 percenként egy pohárnyi hideg ivóvizet akkor is, ha nem érzik szomjasnak magukat –, s kerüljék a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú italok fogyasztását, amelyek dehidratálhatják a szervezetet. A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel javasolt pótolni.

A hőkimerülés, hőguta megelőzését szolgálja a tarkót árnyékoló fejvédő vagy széles karimájú, jól szellőző kalap használata is. A dolgozók lehetőség szerint könnyű, világos színű és lazán viselhető ruházatban végezzék feladataikat.

Munkaszervezéssel kell garantálni, hogy a munkavégzés során rendszeresen pihenőidőt iktassanak be hűvösebb, árnyékos helyen.

Figyelni kell a munkavállalók cseréjére is, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, 11–15 óra között pedig lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka.

Tíz százalékkal több hívás

A nagy hőségben a szokásosnál átlagosan 10-15 százalékkal több esethez riaszthatják a mentőket. A kánikula elsősorban az időseket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kisgyermekeket, továbbá azokat veszélyezteti, akiknek valamilyen súlyos, krónikus alapbetegségük van – közölte az Országos Mentőszolgálat. A nagy melegben romlik az autóvezetők koncentrációkészsége, meghosszabbodik a reakcióidő, így nagyobb a balesetveszély is.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható