Johnson, a kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-párti szárnyának frontembere a múlt héten jelentette be távozását a külügyminiszteri tisztségből. Ennek előzményeként a brit kormány olyan Brexit-stratégiát fogadott el, amely jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyent a mélyen megosztott alsóházi tory frakció EU-szkeptikus csoportja látni szeretett volna.
Johnson, aki szerda délutáni alsóházi felszólalásában indokolta lemondását, úgy fogalmazott:
a brit kormány által kidolgozott javaslatcsomag „állandósuló, nyomorúságos bizonytalanságba” sodorná az Egyesült Királyságot.
Hozzátette: ez a javaslatcsomag „csak a nevében lenne Brexit”, ezért ő ezt nem tudja támogatni.
A volt külügyminiszter által élesen bírált, július első hetében vázlatosan kidolgozott, a múlt héten 104 oldalas fehér könyvben részletezett javaslatcsomag szerint – amelyet még az Európai Bizottságnak is mérlegelnie kell – a majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert az Európai Unióval úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a „súrlódásmentes” további kétoldalú áruforgalom a brit EU-tagság megszűnése után is. Ennek érdekében London közös szabadkereskedelmi térséget indítványoz az EU-nak.
London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió „kombinált vámtérséget” alkotna.
Boris Johnson szerdai alsóházi felszólalásában úgy fogalmazott: mindez azt jelenti, hogy
az Egyesült Királyság „önszántából az Európai Unió gazdasági vazallusává válna”.
Johnson szerint Theresa May tavaly januári beszéde határozta meg a helyes Brexit-célokat. A brit miniszterelnök abban a beszédében ismertette először részletesen kormánya Brexit-stratégiáját, bejelentve egyebek mellett, hogy az Egyesült Királyság kilép az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, mert ha e két integrációs szerveződés tagja marad, olyan feltételeket kellene elfogadnia, mintha „egyáltalán ki sem lépne” az EU-ból.
Boris Johnson szerdai felszólalása szerint azonban a miniszterelnök tavaly januári beszéde teremtette „ragyogó bizonyosságoktól” a kormány az azóta eltelt másfél évben eljutott odáig, hogy most már harmonizált kereskedelmi szabályozást szeretne az EU-val.
A volt külügyminiszter alsóházi beszédét feszült várakozás előzte meg, mivel sokan párhuzamot vontak a mostani helyzet és Geoffrey Howe néhai külügyminiszter 28 évvel ezelőtti lemondása között. Howe, aki Margaret Thatcher külügyminisztere volt, 1990 novemberében, Thatcher Európa-politikáját rendkívül erőteljesen bíráló, azóta is rendszeresen idézett, mára a brit politikatörténet egyik meghatározó epizódjaként számon tartott alsóházi felszólalásában bejelentette lemondását.
Az általános elemzői konszenzus szerint ez indította el azt a politikai láncreakciót, amely néhány héttel később Margaret Thatcher bukásához vezetett.
Johnson azonban szerdai beszédében nem tett utalást arra, hogy Theresa May távozását kívánná, sőt kijelentette: szerinte May alkalmas arra, hogy „nagyszerű Brexitre vezesse” az Egyesült Királyságot.
Ettől függetlenül folyamatosak a találgatások arról, hogy a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának elégedetlen tagja kezdeményezik-e a vezetőváltási folyamat elindítását, bár az kétségesnek tűnik, hogy ehhez meglenne-e a kellő alsóházi támogatottság, és a parlament a jövő héten nyári szünetre vonul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.