May leváltása sem könnyítené meg a britek helyzetét

Theresa May, aki a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi interjúműsorának vendége volt, hozzátette: az ő esetleges eltávolítása nem változtatná meg a parlamenti arányokat sem.

A vezetőváltás viszont bizonytalanságot teremtene, emiatt munkahelyek is bizonytalanná válnának, emellett a további Brexit-tárgyalások és az egész Brexit-folyamat késedelmének, elakadásának kockázatával is járna

– mondta a brit kormányfő. Kijelentette, tudomása szerint nem gyűlt össze a szükséges számú kérvény a keményvonalas tory Brexit-tábor által ellene tervezett bizalmatlansági szavazás kiírásához.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint a bizalmatlansági szavazást akkor kell elrendelni, ha ezt az alsóházi tory frakció legalább 15 százaléka – a jelenlegi létszám alapján 48 képviselő – kezdeményezi.

Az utóbbi napokban több képviselő is jelezte, hogy ezt megtette. Az egybehangzó indok az, hogy a képviselők nem tudják támogatni a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodástervezetet, amelyet a brit kormány a hét közepén fogadott el.

Ha a minimálisan szükséges számú kezdeményező levél összegyűlne, a bizalmatlansági indítványt teljes körű frakciószavazásra kellene bocsátani, és a frakció egyszerű többségének, 159 tory képviselőnek támogatnia kellene ahhoz, hogy Theresa May távozzon a párt éléről és így a kormányfői tisztségből is.

A héten a megállapodástervezet feletti nézeteltérések miatt több kabinettag is lemondott, köztük Dominic Raab, aki távozásáig a Brexit-folyamat irányítására létrehozott minisztérium élén állt.

A Sky News vasárnapi interjúműsorában a brit kormányfő ugyanakkor határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy ő is fontolóra vette-e távozását. Theresa May elismerte, hogy „kemény héten” van túl, de hangsúlyozta, hogy a Brexit-tárgyalások nem az ő személyes sorsáról szólnak, hanem az Egyesült Királyság nemzeti érdekeiről.

A keményvonalas tory Brexit-tábor részéről a leghevesebb támadások a megállapodástervezet azon elemét érik, amelynek alapján szükség esetén egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. Ez tartalékmegoldásként szerepel a tervezetben az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülésére, arra az esetre, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről.

A fő kifogások között szerepel az is, hogy ennek az elvi áthidaló megoldásnak nincs lejárati végdátuma.

A bírálók értelmezése szerint ez azt is jelentheti, hogy London határozatlan ideig, akár végleg az EU vámuniójának hatálya alatt maradhat, és ez megakadályozhatja, hogy saját jogán kereskedelmi megállapodásokat köthessen.

Theresa May azonban a Sky News vasárnapi interjúműsorában kijelentette, hogy a tervezetben szereplő tartalékmegoldás eleve csak átmeneti lehet, hiszen az EU jogi keretrendszere sem engedi, hogy az unió e megállapodástervezet alapján állandó jellegű vámjogi viszonyban maradjon az Egyesült Királysággal.

A kormányfő hangsúlyozta azt is, hogy a tárgyalások még nem zárultak le, a tárgyalóküldöttségek jelenleg is dolgoznak.

Felfedte, hogy a következő napokban ő is Brüsszelbe utazik, ahol találkozik más vezetők mellett Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, részben annak áttekintésére, hogy e tárgyalások hogy haladnak.