Belefulladunk a szmogba, az éghajlatváltozás elleni harcot is elveszíthetjük

Az Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató (CCPI) 14 éve 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét – olvasható a Levegő Munkacsoport közleményében.

A most kiadott mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, amit megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhet, és Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína.

Magyarország a gyengén teljesítő kategóriába került a 42. helyezésével.

A kimutatás szerint kedvezőnek lett ítélve, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent hazánk szén-dioxid-kibocsátása (bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult), rontotta viszont a pontszámainkat, hogy a megújuló energiában a – nagyrészt fenntarthatatlan – biomasszaégetés játssza a vezető szerepet.

A fűtőanyagok terén a szén, főleg a rossz minőségű barnaszén és lignit betiltása szükséges lenne a háztartási tüzelésben ahhoz, hogy javuljon a hazai szén-dioxid kibocsátás

– közölte Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője a Világgazdasággal. A szakértő azt is mondta, hogy a közlekedés korszerűsítése,

ennek első lépéseként a külföldről behozott „roncsautók” vagyis a tőlünk nyugatabbra már tömegesen és olcsón árusított használt járművek behozatalának megszüntetése is elengedhetetlen lenne.

Szegő szerint fontos lépés lenne még a mezőgazdasági termelés környezetkímélővé, korszerűvé átalakítása, a hústermelés- és fogyasztás csökkentése, illetve a megújuló energiatermelésre átállás is. „Mindezek Európai Uniós szabályozás alá is esnek, így léteznek 2030-ig, majd 2050-ig tartó átalakítási kötelezettségek. Mindezeknek a minél korábbi megvalósítása mindannyiunk érdeke” – tette hozzá.

A szakértő elmondta, hogy a magyar kormány az uniós elvárásoknak megfelelően dolgozik jelenleg egy Nemzeti Energia és Klímaterv megalkotásán, ebben a civil szervezetek, köztük a Levegő Munkacsoport is aktívan részt kíván venni, illetve a civilek bevonása uniós kötelezettség is a kormány részére.

„Korábban elkészítette a NÉS-t (NÉS 2-t), Nemzeti Éghajlatvátozási Stratégiát, amit az országgyűlés nemrég fogadott el. Az általános tervekben, stratégiákban sok jó elgondolás található, de a gyakorlati lépések messze nem elegendőek” – mondta a szakértő.

Mit lehet tenni?

Az éghajlatvédelmi szakértő pozitív példáknak említi meg, hogy a nyugati országokban a belvárosokból kitiltják a szennyező járműveket, megújuló erőforrások használata gyors léptékkel halad, folyamatos az épületállomány korszerűsítése is, erre uniós szabályozás lép életbe 2021-től, miszerint „csak közel nulla energiaigényű épület építhető”.

Krakkóban betiltják 2019-től a szilárd tüzelőanyag használatát, valamint elektromos buszpark fejlődik. Új közösségi közlekedésben használatos busz beszerzések nagy része már csak elektromos Európában és folyamatosa a vasúti közlekedés fejlesztése is.

A világ legnagyobb hajózási vállalata, a Maersk nemrég jelentette be, hogy a szén-dioxid-kibocsátását teljesen megszüntetnék, ezt pedig egy újfajta konténerszállító hajó kiépítésével akarják elérni – számolt be a CNN.

A dániai székhelyű cég közlése szerint 2050-re elérnék, hogy teljesen szén-dioxid mentes közlekedést, és arra kérik a többi hajózási társaságokat, hogy ugyanezt tegyék, és segítsenek a hajók új generációjának kifejlesztésében.

A Maersk az elmúlt négy évben

1 milliárd dollárt fektetett be az energiahatékony technológiákba, de azt állítja, hogy az új hajókat nem képes önmagában megvalósítani.

„Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha együtt dolgozunk” – mondta Soren Toft, a Maersk vezérigazgatója. A brit motorgyártó, a Rolls Royce augusztusában jelentette be, hogy kifejleszt egy lítium-ion akkumulátoron alapuló rendszert a hajók számára, amelyek segítenék a széndioxid-kibocsátásának a csökkentését.

Évente több mint 350 ezren halnak meg az Európai Unióban a légszennyezés következtében. Közel 30 millió európai ember szenved asztmában ugyanezen okból. Az Európai Unió célja, hogy a 2000. évhez képest 2020-ra 40 százalékkal csökkenjen ezen halálesetek és megbetegedések számára.

A CCPI Magyarországra vonatkozó részének kidolgozásában a Levegő Munkacsoport szakértői is részt vettek.

Az ügyben kerestük a környezetvédelemért is felelős államtitkárságot, ha válaszolnak, frissítjük a cikkünket.