Ab: az adatigénylésnek is van egy határa

A konkrét ügyben az indítványozó tudományos kutatás részeként közérdekű adatigényléssel kérte a Kúriától a legalább hét éve tartó polgári peres eljárások listáját és adatait, így például az ügyszámokat, a keresetlevél benyújtásának időpontját, jogi személyek esetében a peres felek nevét.

A legfőbb bírói fórum megtagadta a kért információk kiadását arra hivatkozással, hogy a keresetlevél benyújtásának időpontját nem tartja nyilván.

Az Ab hangsúlyozta: nem tagadható meg a nem visszaélésszerűen gyakorolt adatigénylés arra hivatkozással, hogy teljesítése többletmunkával, idő- és költségráfordítással jár. Ám ettől elkülönítendő az, amikor az adatigénylés már nem egy többletmunkával kikereshető adatra irányul, hanem arra, hogy az adatkezelő új adatokat szerezzen be, vagy az általa kezelt adatokból válogasson, minőségileg más adatot, statisztikát, kimutatást állítson elő.

Az Ab állandó gyakorlatának megfelelően kiemelte az információszabadság jelentőségét, és rámutatott arra, hogy a bírói igazságszolgáltatás mint különálló hatalmi ág működésének nyilvánossága alapvetően nem különbözik más, közpénzből finanszírozott szervezetekétől. Ezen belül a Kúria alapfeladata a bíróságok joggyakorlatának egységesítése és a rendkívüli jogorvoslatok elbírálása.

A keresetek beadásának időpontja, az eljárások időtartama – bár kikövetkeztethető a bírósági aktákból -, nem a Kúria tevékenységével vagy közfeladatával összefüggő adat.

Mindezek miatt az Ab elutasította az alkotmányjogi panaszt és kimondta: a közfeladatot ellátó szervezet azokat a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, amelyek jellemzőek tevékenységére, illetve azzal összefüggésben keletkeznek. Ugyanakkor nem köteles új adatokat tartalmazó adatsorokat előállítani, az adatigénylő helyett leválogatni a hozzáférhető adatokat.