Érdemes a Honvédségre figyelni

A modern magyar hadsereg megalakulása egészen 1848. május végére nyúlik vissza, amikor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására tíz reguláris gyalogzászlóaljat szereltek fel, névlegesen a Nemzeti Őrsereg részeként.

Valójában ezt a seregtestet a hivatalos iratokban már „honvédségként” emlegették.

Az akkori hadtest közelről sem hasonlít a maira, a XIX. század óta nagyon sok dolog változott: a haderőnk átvészelt egy szabadságharcot, két világháborút, több megszállást, és katonáink a nemzetközi harctereken is kénytelenek voltak megmutatni magukat.

Bezzeg a mai fiatalok...

A Honvédség kapcsán sokaknak a sorkatonai szolgálat időszaka jut először eszébe. Nem csoda, ez az időszak a családoknak sok örömöt, bánatot, de akár életre szóló barátságokat is jelentett. A nosztalgia lehetősége ugyanakkor mára csak az idősebb generáció számára adott, a kötelező hadrendbe állást ugyanis 2004 novemberében az akkori országgyűlés egy alkotmánymódosítást követően felfüggesztette.

Akkortól kezdve a Honvédség állományát békében kizárólag hivatásos és szerződéses katonák, köztisztviselők, valamint honvédelmi alkalmazottak alkotják.

Rengeteg fiatal lélegzett fel ekkor, de sokan a mai napig vitatkoznak ezzel a döntéssel. Ugyanakkor fontos észrevenni, hogy a módosítás nem volt előzmény nélküli, annak gyökerei egészen a rendszerváltás időszakáig nyúlnak vissza. A változás a hadseregben ugyanis már 1989-ben elkezdődött, amikor az akkori kormány egy határozatban 20–25 százalékos csapatcsökkentést rendelt el, emellett a Néphadseregből Honvédség lett, amiből aztán nemzetközi haderőt faragtak.

Majd szépen lassan teltek múltak az évek, ami alatt a Honvédséggel igazán szinte senki sem foglalkozott. Pénz nem csorgott a hadseregnek, eszközöket sem igazán kaptak. Egészen 2013. májusáig kellett várni némi változásra, amikor az országgyűlés úgy döntött, hogy a Magyar Honvédség összlétszámát határozati úton 29 700 főben maximálja. Ekkor meghatározták azt is, hogy az összlétszám legfeljebb 30 százaléka lehet a legénységi állomány, a civil kormánytisztviselők, közalkalmazottak és egyéb munkavállalók köre pedig a honvédségi összlétszám maximum negyede lehet. Az összlétszám nem tartalmazta az önkéntes tartalékos, valamint a rendelkezési állományban lévők létszámát.

Még mindig szomorú a magyar valóság

Határozatok ide, határozatok oda, az elmúlt évtizedek meglátszanak a Honvédségen. Egy tavaly novemberben megjelent infotabló pontosan megvizsgálta a honvédelem aktuális helyzetét, illetve költségvetését, valamint vázolta a tervezett fejlesztések irányait is. E szerint 2016-ban a magyar hadsereg szükséges létszáma békeidőszaki feladatok ellátásához 23 ezer fő volt, míg a ténylegesen rendelkezésre állók állománya 18 ezer.

A katonaságot a vizsgált évben összesen 1367-en hagyták el, elsősorban a családi élet és a szolgálat összehangolására, az alacsony fizetésre, a kiszámíthatatlan munkaidőre, és a nagy munkaterhelésre hivatkozva.

A honvédelmi kiadások ekkor elérték a 342,6 milliárd forintot, melynek a 47 százaléka volt személyi kiadás, 36 százaléka működési kiadás, míg 17 százalékot fejlesztésre fordítottak.

A magyar kormány azonban ma ennél is tovább menne, így 2026-ig összesen 3500 milliárd forintot (évente átlagosan 500 milliárd forintot) költene el a haderő modernizációjára. Ezen túlmenően az aktív hadállomány létszámát a jelenlegiről 37 650 főre emelné, amelynek folyamatos feltöltését 2026-ig tervezik. Ennek értelmében a tisztek létszáma 5690-ről 6600-ra, az altisztek száma 8845-ről 10 200-ra, a legénységi állomány 7895 főről 13 200 főre emelkedne. A honvéd tisztjelöltek száma 500-ról 800-ra, az altisztjelölteké 100-ról 250-re nőne.

A magyar állam tervei között szerepel továbbá az elmúlt évtizedek alatt legatyásodott eszközállomány fejlesztése is. Ehhez a magyar állam összesen nyolc szállító repülőgépet, 36 helikoptert, 44 modern harckocsit, 24 nagy teljesítményű önjáró löveget vásárol a következő években. Ennek köszönhetően a környező országokhoz képest nekünk lesznek a legmodernebb harckocsijaink.

Nem kellenek senkinek a MiG–29-eseink

Magyarország nem tudja eladni a korábban használt 19 darab MiG–29-es vadászrepülőgépét, az értékesítésére kiírt legutóbbi pályázaton ugyanis egyetlen licitáló sem volt. A kikiáltási ár 2,8 milliárd forint volt, ami jól tükrözi a gépek valós értékét, hiszen 1993-ban a 28 gépből álló flottát eredetileg 800 millió dollárért vásárolta meg a magyar állam. A gépek ugyanakkor rossz befektetésnek bizonyultak, azokat soha nem tudták kihasználni. Ráadásul az állandó pénztelenség miatt a bevethető flotta gyorsan fogyatkozott. A gépek kivonására 2010-ben, alig 17 év szolgálat után került sor – az eredeti 28 repülőből akkor már csak négy volt bevethető.