Évente kilencmilliárd forintért váltunk ki antibiotikumokat a patikákban

A betegek évente csaknem kilencmilliárd forintot fizettek a gyógyszertárakban antibiotikumokért az elmúlt három esztendőben – mondta a Világgazdaságnak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Tavaly és tavalyelőtt 8,7 milliárd forintot, 2016-ban pedig valamivel több mint kilencmilliárd forintot fordítottak bakteriális fertőzés okozta megbetegedések kezelésére. Emögött 2018-ban több mint 7,3 millió doboz antibiotikum kiváltásása állt, 2017-ben és 2016-ban pedig 6,7-6,7 millió – derül ki a NEAK adataiból.

A vényköteles antibiotikumok tb-támogatása tavaly 3,4 milliárd forint volt.

Összehasonlításképpen: az egészségbiztosító adatai szerint a vényköteles gyógyszerek bruttó fogyasztói ára 2017-ben 477 milliárd forintot tett ki, abban az évben a támogatott patikaszerekért 124 milliárd forintot fizettek betegek, egy évvel korábban még 121 milliárdot. Magyarországon a legtöbb antibiotikumot december és március között írják fel az orvosok, a legkevesebbet pedig június és augusztus között.

Az Egészségügyi Világszervezet tavaly megjelent tanulmányában – amelyben a magyarországi antbiotikumrezisztencia visszaszorítására hívják fel a figyelmet – kiemelik, hogy

bár Magyarországon európai viszonylatban az átlagnál kevesebb antibiotikum fogy, a felhasználás módja gyakorta észszerűtlen.

Az adatok szerint a pácienseket gyakran szükségtelenül kezelik széles spektrumú antibiotikummal, ami súlyosabb mellékhatásokhoz, magasabb költségekhez és a rezisztencia gyorsabb kialakulásához vezethet.

A kórozó baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenállásának fokozódása a kórházakon kívül az egészségügy egészének hatalmas probléma, és a betegellátás időzített bombájanként ketyeg – erről már Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke beszélt lapunknak. A problémának sok oka van, nem magyarázható csak a túlzott fogyasztással. Véleménye szerint a kórházaknak komoly szakmai kihívás és gazdasági teher az antibiotikumrezisztencia kérdése. Bár mindent elkövetnek a visszaszorítására, az eredmények sajnos nem megfelelők.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja