Négy év alatt félmilliárd hamisított árut foglaltak le az uniós hatóságok

Mintegy 438 millió darab hamisított árut foglaltak le az Unióban 2013 és 2017 között, melynek közel 40 százalékát az EU határain csípték el, a többit pedig a belső piacokon.

amely csaknem megegyezik egy uniós tagállam – például Málta – egész éves tavalyi GDP-jével.

A jelentést az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) állította össze a vámhatóságok által az uniós határokon, valamint a tagállamok rendvédelmi hatósága által a nemzeti piacokon belüli lefoglalásokra vonatkozóan bejelentett és közzétett adatok alapján.

Az elemzésből kiderül, hogy a lefoglalt tételek összértékének mintegy 70-85 százalékát a nemzeti piacokon belüli lefoglalások jelentik, míg a fennmaradó részt az EU határain foglalták le. A legtöbb lefoglalást jelentő tíz tagállamhoz tartozik a tételek közel 90 százaléka, illetve a becsült összérték 95 százaléka.

Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy egyes nagyobb tagállamok – például Németország, Lengyelország és részben az Egyesült Királyság – esetében nem állnak rendelkezésre adatok a nemzeti piacokon történt lefoglalásokra vonatkozóan.

Az említett termékek négy leggyakoribb alkategóriája az árucikkek számában kifejezve

melyek a bejelentett termékek több mint egyharmadát tették ki, ugyanakkor a tételek becsült értékére vonatkozóan is többnyire ezek játszottak jelentős szerepet (ruházati kiegészítők, a rögzített CD-k, DVD-k, valamint az órák és táskák, tárcák, pénztárcák), amelyek az említett időszakban a lefoglalások becsült értékének csaknem felét jelentették. (A hamisított termékek által a lefoglalás pillanatában állítólagosan okozott szellemi tulajdonjogsértések eloszlása azt mutatja, hogy a védjegyek vannak túlsúlyban. Védjegyek elleni sérelem az uniós határokon és a nemzeti piacokon a lefoglalások 70 százaléka, becsült összértékük 54 százaléka esetében történt.)

A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a 2014-es csúcspontot követően az EU határain fokozatosan csökkent a vámhatóságok által a hamisított áruk lefoglalásával kapcsolatos műveletek évenkénti száma. A csökkenő tendencia ellenére a műveletek hatékonysága folyamatosan nőtt az időszak során, amint azt az esetenkénti tételek volumenére és értékére vonatkozó mutatók alapján is érzékelhető.

A lefoglalt áruk számát tekintve viszont azok az alkategóriák vezetik az összesített időszak rangsorát, amelyek mérete és értéke általában kisebb, és amelyeket főként nagyobb szállítmányok formájában, konténerekben vagy tehergépkocsikban szállítanak (cigaretta, kisméretű játékok, élelmiszerek, mint például édességek és rágógumik). Ami a lefoglalt termékek becsült értékét illeti, azok a luxuscikkek vezetik az összesített időszak rangsorát, amelyeknél a valódi termék egyes példányai magas belföldi kiskereskedelmi értéket képviselnek (különösen az érintett márkák miatt), mint például az órák, táskák, tárcák, pénztárcák, valamint a parfümök és kozmetikumok. A hamisított termékek alapján úgy tűnik, hogy Kína, Hongkong és Törökország rendszeresen szerepelt az öt legjelentősebb ország között, Malajzia jelentősége pedig csökkenő tendenciát mutatott.

Mind a mennyiség, mind a becsült érték tekintetében a tendencia alapján az derül ki, hogy Olaszország vezeti a rangsort a lefoglalások 77 százalékával, de Franciaország és Spanyolország egyaránt feltűnik a legjelentősebb öt tagállam között az uniós nemzeti piacokon történt lefoglalásoknak mind a mennyisége, mind a becsült értéke szempontjából.

Az időszak során lefoglalt tárgyak becsült értékében kifejezve az első négy legjelentősebb alkategóriából (e tételek teljes becsült értékének több mint 50 százaléka) a ruházati kiegészítők és a rögzített CD-k, DVD-k kerültek leginkább lefoglalásra, különösen a tagállamok nemzeti piacain, míg az órák és napszemüvegek feltűntek mind a tagállamok nemzeti piacain, mind pedig az EU határain leggyakrabban legfoglalt első négy alkategóriában.

Az uniós határokon történt lefoglalások körében jogsértésként leginkább a védjegyek sérelme dominált. A többi megsértett jog: a szerzői jog, a szabadalmak, a formatervezési minták és – kisebb mértékben – a földrajzi jelzések és a növényfajták elleni jogsértések a nemzeti piacokon játszottak nagyobb szerepet, derült ki az EUIPO kutatásából.