Az orosz külügy szerint az iráni atomprogram nem jelent veszélyt

Oroszország bízik abban, hogy az iráni atomprogram ügyében 2015-ben elfogadott átfogó közös cselekvési program megmenthető – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása ügyében megtartott 4. moszkvai nemzetközi konferencián.

Anélkül, hogy megnevezte volna az Egyesült Államokat, sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az öt hivatalos nukleáris atomhatalom egyike egyoldalúan felmondta az iráni atomalkut, s emiatt nem lehet összehívni azt a régóta tervezett nemzetközi konferenciát, amelynek témája a Közel-Kelet nukleáris fegyverektől való mentesítése lenne. Mint mondta, bízik benne, hogy az átfogó közös cselekvési program, amelyet áttörésnek nevezett az atomsorompó-szerződés érvényesítésében, megmenthető.

Hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAü) által megbízhatóan ellenőrzött szerződés megőrzésében minden állam érdekelt. Kitérve a natanzi nukleáris létesítménynél történt incidensre, amely nyomán Teherán visszavonta az ügynökség egyik ellenőrének engedélyét, hozzátette, hogy a NAü-nek meg kell maradnia az ellenőrzés politikamentes eszközének.

Az orosz külügyminisztérium pénteken kiadott állásfoglalása szerint egyébként Iránnak a 2015-ben elért megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásaitól való fokozatos visszalépése nem jelent fenyegetést az atomsorompó-megállapodásra. Teherán csütörtökön közölte, hogy megkezdte az urándúsító centrifugák feltöltését fordói földalatti nukleáris létesítményében.

Lavrov a pénteki moszkvai konferencián hangoztatta a nukleáris „ötök” kollektív, az egyes államokban megmutatkozó választási konjunktúrától független felelősségének fontosságát a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásában.

Az orosz diplomácia vezetője kifejezte készségét a NATO-val folyatott párbeszéd felújítására az egyenrangúság és kölcsönös előnyösség alapján. Ugyanakkor ismét tükörintézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Egyesült Államok a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról megkötött INF-szerződés felmondása nyomán ilyen eszközöket telepítene a világ valamelyik régiójába.

Lavrov kijelentette, hogy Moszkva nem szándékozik csatlakozni a nukleáris fegyverek betiltásáról rendelkező szerződéshez. Ennek indoklásaképpen megismételte Moszkva álláspontját, amelynek értelmében Oroszország egyoldalúan nem hajlandó lemondani a nukleáris fegyverről, és az atomarzenálok kérdése csakis az átfogó és teljes leszerelés kontextusában megoldható, abban az esetben, ha mindenki számára biztosított lesz az egyenlő és osztatlan biztonság érvényesítése.

Lavrov szerint nincs alternatívája az általános atomcsend-egyezmények, amely az aláírása csaknem negyed századdal még mindig nem lépett hatályba. Destruktívnak nevezte az Egyesült Államok magatartását, amely még mindig nem ratifikálta a szerződést.