Ki volt Guy Fawkes, az ember a maszk mögött?

Angliában november 5-én ünneplik a Guy-Fawkes-napot (Bonfire Night), amikor megemlékeznek az I. Jakab angol király elleni lőporos összeesküvés (Gunpowder Plot) leleplezéséről 1605-ben. A szigetországban 1859-ig törvény írta elő, hogy ezen a napon hálaadást kell tartani a király elleni meghiúsult merénylet alkalmából. Ezeken az éjjeleken több, Guy Fawkes-t jelképező bábut elégettek. A későbbiekben ezt a szeánszt több, éppen akkor népszerűtlen közéleti szereplőre is kiterjesztették, mint például Margaret Thatcher. Bár Fawkes csak az egyike, és nem a legfőbb vezéralakja volt a 13 összeesküvőnek, a mai napig vele azonosítják a megbukott lőporos merényletet.

Egy igaz katolikus

Guy Fawkes 1570-ben született a York városához tartozó Stonegate településen. Szülei az anglikán egyház hívei voltak, de Guy családja anyai ágról titokban katolikus volt, akik megtagadták a misére járást. 9 éves korában Fawkes apja meghalt, és anyja új, a Baynbrigge családból származó férje hatására a fiú még közelebb került a római katolikus tanokhoz. Iskolai tanulmányait a yorki St Peters Schoolban végezte el, ahol iskolatársai közé tartoztak a későbbi összeesküvők közül John és Cristopher Wright. Később Montagu első vikomtjának (tisztviselő – a szerk.) szolgálatába lépett, de hamar elbocsátották.

A volt iskolatárs, Oswald Tesimond leírása szerint Fawkes megnyerő megjelenésű és vidám természetű volt. Ódzkodott a viszályoktól, hű volt barátaihoz, és kiválóan értett a hadi dolgokhoz. Sűrű vörösesbarna hajjal, hosszú bajusszal, és bozontos szakállal a tettek embere volt, legyen szó akár fizikai vagy szellemi párviadalról.

Apja birtokának eladása után a spanyolok oldalán részt vett a nyolcvanéves háborúban. Csatlakozott egy angol katolikus parancsnokhoz, William Stanley-hez, de 1587-ben átállt a spanyolok oldalára. Részt vett Calais ostromában 1596-ban, később kapitányi rangra emelték. 1603-ban egy angol katolikus felkeléshez toborozni ment Spanyolországba, és az utazás során neve olaszos változatát, a Guidót használta. III. Fülöp spanyol királytól azonban érdemben nem kapott segítséget az ügyéhez.

A puskapor-összeesküvés

Az egyre inkább elnyomott katolikus nemesség még inkább a perifériára szorult I. Jakab trónra lépésre után. A katolikus skót királynő, Mária fia, Jakab protestáns volt, de az angol katolikusok abban reménykedtek, hogy jobban átérzi nehéz helyzetüket. Tévedtek. Az 1604-es londoni szerződés aláírása után Anglia megszüntette a protestáns hollandoknak nyújtott támogatást, miközben Spanyolország vállalta, hogy semmilyen katonai segítséget nem nyújt az angol katolikusoknak. Az uralkodó pedig előkészületeket tett a katolikus vallás betiltására.

Ezek az események gerjesztették néhány katolikus disszidens fejében azt a gondolatot, hogy meg kell dönteni a protestáns uralmat Angliában. Noha legtöbben Guy Fawkes-t tartják a merénylet legfőbb intrikusának, az angol középkori nemes család fia, a karizmatikus és meggyőző Robert Catesby vezetésével szerveződött meg az összeesküvés. A terv egyszerű, de felettébb kockázatos volt:

fel akarták robbantani a londoni parlament épületét a jelenlévő képviselőkkel, a királlyal, illetve a walesi herceggel.

A merényletet követően vidéken katolikus felkeléseket robbantottak volna, trónra ültették volna a király egyik gyermekét, és államvallássá tették volna a katolicizmust.

1604 májusában öten találkoztak a londoni Duck and Drake nevű fogadóban megbeszélni a részleteket, és esküvel szentesíteni a titoktartást. A Lordok Háza alatt bérbe vettek egy koszos, ódon régi pincét, és 36 hordó puskaport helyeztek el benne. Közben újabb három gazdag befolyásos ember (Rookwood, Tresham, Digby) csatlakozott, az összeesküvéshez így már 13 résztvevő volt. Fawkesnek kellett volna meggyújtani a hordók kanócát, majd elmenekülni a Temzén keresztül.

2003-ban a wales-i Aberystwyth Egyetem robbanási tanulmányokkal foglalkozó központ munkatársai tanulmányozták, hogy milyen hatása lett volna a robbanásnak.

Körülbelül 40 yard (36,5 méter) sugarú körben teljes pusztulással járt volna a hatás a detonációt követően. A falak és a tetők 100 yard (91 méter) távolságon belül károsodtak volna, az ablakok pedig 900 méteren belül törtek volna be. A Parlament és a Westminster-apátság épületei gyakorlatilag megsemmisültek volna.

A társaság egyik tagjának, Francis Treshamnak, azonban nem tetszett, hogy katolikus lordok is áldozatául estek volna a merényletnek. Sógorát, Lord Monteagle-t névtelen levélben értesítette egy héttel az akció előtt:

Azt tanácsolom neked, hogy ha kedves az életed, találj valami kifogást, és ne vegyél részt a parlamenti ülésezésen. Isten és ember ügy döntött, hogy megbünteti a kor gonoszságát….

Monteagle azonnal értesítette a királyt: átkutatták a környéket, megtalálták Fawkest – zsebeiben egy tűzszerszámmal, illetve egy órával – és természetesen a szén és vasrudak alá rejtett puskaporos hordókat is.

„Johnson megtanult angolul”

Letartóztatása után a John Johnson nevet adta meg álnévként, és a királyi titkos tanács vallatásain végig büszkén és dacosan viselkedett. Arra a kérdésre, hogy mit akart ennyi lőporral, csak annyit válaszolt:

Felrobbantsalak titeket, skót koldusokat, vissza a hegyeitekbe!

Jakab november 6-án elrendelte a kínvallatást, holott méltatta Fawkes bátorságát – a fogoly pökhendi stílusa ellenére –, a vallatása során mutatott helytállást a „rómaiakhoz méltó” jelzővel illette. Az egyik korabeli megfigyelő, Edward Holby feljegyezte, hogy „mióta Johnson a Towerbe került, egyszeriben megtanult angolul.” Nem bírta tovább, így

november 7-én felfedte személyazonosságát és sorban mindent kitálalt fogvatartóinak. Minden összeesküvőt elfogtak, és január 30-án megkezdődtek a kivégzések. Brutálisan jártak el az elítéltekkel: akasztás előtt nemi szervüket, heréjüket levágták, kibelezték, majd lefejezték és felnégyelték őket.

A király és családja titokban figyelték az eseményeket.

Fawkes ártatlannak vallotta magát, és csak másnap került sorra. Amikor a hurkot a nyakába akasztották, leugrott a vérpadról, és eltörte a nyakát – a tortúrát természetesen a holttestével is végigcsinálták. Négy részre vágott holttestét a szokások szerint a királyság négy sarkába küldték. A puskapor-összeesküvés leleplezése csak legitimálta I. Jakab későbbi intézkedéseit: az angol katolikusok több száz éven keresztül a teljes jogfosztottság állapotába kényszerültek.

Ügyek mellett, a maszk mögött

Guy Fawkes jellegzetes szimbólumának használata manapság talán népszerűbb, mint bármikor korábban. Az Anonymus hackercsoport hozta be először a köztudatba, de több antiglobalista és antikapitalista csoport gyakori jelképeként is funkcionál. Nem beszélve a tömegtüntetésekről, ahol számos résztvevő hordja a bajuszos maszkot, elfedve személyazonosságát, de felvállalva identitásérzetét a társadalmat érintő ügy(ek) mellett.

Popkulturális jelentősége is vitathatatlan: a V, mint Vérbosszú 1982-es képregénybeli feltűnése után a 2005-os mozifilm jóvoltából még nagyobb nyilvánosságot kapott. A hagyományőrzés mellett a szellemiség is tovább él, így Fawkes térhódítása már nem csak abban merül ki, hogy az angol gyerekek elkészítik Guy nevű rongybabájukat, majd tűzijátékozás közepette elhamvasztják.