Irán visszavágott Szulejmániért

Irán rakétákat lőtt ki szerda hajnalban az amerikai erők által használt Ain al-Aszad iraki légitámaszpontra, megtorlásul amiért Washington egy dróncsapásban megölte az iráni Forradalmi Gárda egyik tábornokát, egyúttal figyelmeztette az Egyesült Államokat és minden régióbeli szövetségeseit, hogy ne próbálják az iráni támadást megtorolni.

Amerikai tisztségviselők megerősítették a támaszpontot ért légicsapásokat, egyelőre azonban semmit sem közöltek az iráni ellencsapás okozta esetleges áldozatokról és károkról.

Az iráni állami televízió közölte, hogy

a támadás megtorlás volt Kászim Szulejmáni tábornoknak, a Forradalmi Gárdához al-Kudsz különleges egység parancsnokának meggyilkolásáért.

Szulejmáni keddi temetése kapcsán iráni vezetők nyíltan bosszút esküdtek a nemzet büszkeségének nevezett katonai vezető haláláért.

Az állami televízió híradása szerint a művelet a Mártír Szulejmáni nevet viseli, s a csapásokat a Forradalmi Gárda iráni rakétaprogramot irányító űrhadosztálya hajtotta végre.

Az iráni Forradalmi Gárda az ellencsapás kapcsán az állami IRNA hírügynökségben kiadott nyilatkozatában azt írta:

Figyelmeztetjük Amerika minden szövetségesét, aki rendelkezésére bocsátotta saját területén lévő bázisait, hogy Irán célpontnak fog tekinteni bármilyen területet, ahonnan támadó cselekményt indítanak ellene.

A nyilatkozatban Izraelt is megfenyegették.

Trump minden akciót figyel

Donald Trump amerikai elnök szorosan figyelemmel követi az iráni légicsapás fejleményeit – tudatta kedd esti közleményében Stephanie Grisham, a Fehér Ház szóvivője.

A Pentagon szerint Irán több mint egy tucat ballisztikus rakétát lőtt ki, és nem is egy, hanem két iraki támaszpontra. Az Ain al-Aszad bázison és az erbíli támaszponton is vannak amerikai katonák. Az első amerikai sajtójelentések szerint a támadásoknak iraki katonák estek áldozatul, de egyelőre nem tudni, hogy vannak-e köztük halálos áldozatok is.

Amerikai áldozatokról egyelőre nem érkeztek hírek.

Mike Pence amerikai alelnök hivatala közleményben tájékoztatta a fejleményekről a szenátus vezető politikusait. Közben kedden éjjel a Fehér Házba érkezett Mike Pompeo védelmi miniszter és Mark Esper, a védelmi tárca irányítója. Esper korábban telefonon egyeztetett Ádil Abdul Mahdi iraki ügyvivő kormányfővel.

Pompeo előtte – a Bloomberg hírügynökség információi szerint – diplomáciai táviratban elrendelte, hogy a tengerentúlon bárhol szolgálatot teljesítő amerikai diplomaták egyelőre ne találkozzanak iráni ellenzékiekkel.

Az amerikai diplomácia irányítója arra figyelmeztette a diplomatákat, hogy bármilyen kapcsolattartás iráni ellenzéki csoporttal kontraproduktív lehet, azaz a kívánttal ellentétes hatást válthat ki.

Kedden éjjel megerősítették a Fehér Ház körüli biztonsági intézkedéseket. A Fehér Házhoz vezető ellenőrző pontoknál mesterlövészek állnak. Óvintézkedéseket tett a szövetségi légügyi hatóság (FAA) is az amerikai polgári járatok biztonságának garantálására, szerte a világban.

Az amerikai televíziók beszámoltak arról is, hogy az iráni Forradalmi Gárda közölte: „A Pentagon azt jelenti, hogy az Egyesült Államok válaszcsapásra készül. Mi ezúttal Amerikában fogunk válaszolni nektek.”

Kilőtt az olaj ára

Az olaj árfolyama 4,5 százalékkal szökött fel az ázsiai tőzsdéken szerda reggel, miután az amerikai haderő iraki támaszpontjaira mért iráni ellencsapások aggodalmat keltettek a kitermeléssel és a tartalékokkal kapcsolatban.

Szinte „kilőtt” a befektetők jelenlegi menekülővalutájának számító japán jen és az arany ára, az amerikai dollár viszont gyengült, míg a tokiói tőzsde Nikkei mutatója 568,43 ponttal (-2,41 százalékkal) 22 950 pontra esett a keddi 23 007,29 ponthoz képest, november óta először kerülve a 23 ezres határ alá.