Az ausztrál bozóttüzek a kontinens erdeinek ötödét pusztították el

Az ausztrál bozóttüzeknek hatása sokkal súlyosabb volt, mint korábban a klímaváltozási előrejelzésekből becsülték: egy új tanulmány szerint egymilliárd állat lelte halálát és a lángok magyarországnyi területet perzseltek fel.

A kutatók szerint a katasztrófa „tüzes ébresztő volt a klímatudománynak”.

A dél-ausztráliai tüzekben 33 ember vesztette életét. 2019 szeptembere és 2020 januárja között mintegy 5,8 millió hektárnyi erdő égett el Új-Dél-Walesben és Victoria államban.

Ez a kontinens erdős területeinek durván 21 százaléka, ami példátlan az eddigi tűzvészek történetében – ismertette a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a Nature Climate Change folyóiratban frissen megjelent publikációk alapján.

Benjamin Sanderson klímatudós, az egyik tanulmány szerzője kiemelte, hogy „a klímatudománynak sokkal jobb munkát kell végeznie”, ha el akarjuk kerülni, hogy a jövőben a klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófák felkészületlenül érjenek. Sanderson, a francia kormány Tegyük ismét naggyá a bolygót elnevezésű programjának szakembere hangsúlyozta:

Minél gyorsabban melegszik a bolygó, annál valószínűbb, hogy meglepetések érnek minket.

A klímamodellek – olyan szimulációk, amelyek felhasználják az összes rendelkezésre álló információt arról, hogy mi befolyásolja bolygónk éghajlatát – segítenek elsősorban megfejteni, hogy milyen hatásai vannak a Föld felmelegedésének.

Ezek a modellek nagyon jó képet adnak az éghajlat bizonyos aspektusairól, például a globális hőmérsékleti változásokról, de a tüzek kérdése sokkal összetettebb.

Azt ugyanis számos körülmény, a csapadék, a szél, a talajborítás és a népsűrűség is befolyásolja, csupa olyan szempont, ami növeli a tűz kockázatát, táplálja és terjeszti a tüzet

– magyarázta a tudós a BBC Newsnak.

A tűzvésszel kapcsolatos eddigi modellek egyike sem hozott olyan eredményt a szimulációval, mint ami Ausztráliában bekövetkezett – jelentette ki Sanderson, aki abban látja a megoldást, hogy egyetlen szimuláció helyett, ami a legvalószínűbb forgatókönyvet próbálja elkészíteni, inkább több ezernyi különböző forgatókönyvet gyártanak a jövőre.

Ez a sok ezernyi változat teljesen lefedheti azt is, hogy legrosszabb esetben mi történhet

– mondta.

A kutatók szerint pedig a legrosszabb forgatókönyv megismerése – az erdőtüzekkel és a rendkívüli időjárással – egyre fontosabb lesz, ahogy a Föld éghajlata olyan irányba tolódik, amit még nem ismerünk.

Amíg az előrejelzéshez szükséges összes alapvető feltételt nem ismerjük, nem tudunk konkrét tanácsot adni a társadalomnak az alkalmazkodáshoz

– mutatott rá Sanderson.

A Nature Climate Change folyóiratban több további tanulmány foglalkozik az erdőtüzek hatásaival és tanulságaival. Az egyik szerint az ausztrál bozóttüzek a kontinensen és globálisan is minden korábbi erdőtüzet felülmúltak.

A klímaváltozással való közvetlen kapcsolatot még elemzik, de a tudósok korábban már megállapították, hogy az éghajlatváltozás és az úgynevezett tűzidőjárás – a magas hőmérséklet, erős szél és alacsony páratartalom kombinációjának – súlyossága és gyakorisága között van kapcsolat.