Salzburg, a legjobb ugródeszka

A továbbjutás fontos, de a futballkultúra, a stílusos játék még fontosabb – ezt egyetlen salzburgi edző, játékos vagy stábtag sem jelentette ki, a Red Bull Arena lelátóit megtöltő 29 ezer néző többségének viszont ez lehetett az érzése, miután a helyi kedvencek kiestek az Európa Ligából. A Salzburg ugyanis a nyolcaddöntő visszavágóján 2-2-es döntetlent játszott a tavalyi elődöntős Eintracht Frankfurttal, és mivel az első, idegenbeli találkozón 4-1-re kikapott, búcsúzott a sorozattól. Tette ezt úgy, hogy miután a 83. percben másodszor is egyenlített a német ellenfél, bár végképp elszállt a remény, a játékosok ugyanúgy gyors, rövid passzos játékkal, a földön járatták a labdát, s szőtték támadásaikat, nyoma sem volt egyetlen kétségbeesett, céltalan felszabadításnak.

Azok után, hogy Szoboszlai Dominik és társai az ősszel még a Liverpoollal és a Napolival szemben is állták a sarat a Bajnokok Ligája csoportkörében, a nagy fordítás sem tűnt elképzelhetetlennek. De ne feledjük, a télen távozott Salzburgból Erling Haaland, aki a Borussia Dortmundban is szédületes sebességgel szállítja a gólokat és írja át egyre-másra a rekordokat. Míg más megvacsorázik, ő rúg egy mesterhármast. A norvég csatáron kívül azonban egy másik meghatározó játékos, a japán szélső, Takumi Minamino is váltott, neki ma már az Anfield Road a hazai pálya.

A Salzburg-szurkolók a büfében hiába gyűrték magukba számolatlanul a 4,2 eurós sör mellé a 3,7 euróért kínált frankfurti virslit, a Frankfurt 215,8 millió euróra taksált játékoskeretét gasztronómiai fronton nem tudták ellensúlyozni. Viszonyításképp: a hazai öltöző „lakóit” 113,6 millióra tartják.

Igaz, nem csak papíron jó az Eintracht: André Silva és Filip Kostic jelenléte elképesztő dinamikát kölcsönöz a támadójátéknak. Szeretnénk azt hinni, hogy a Red Bull Arenába érkező nézők között nem pusztán azért hallottunk vissza-visszatérően magyar szót, mert elég sok honfitársunk dolgozik Ausztriában, hanem sokan Szoboszlai miatt jöttek. Akik így tettek, azoknak nem kellett csalódniuk. Bár az első félidőben kevesebbet volt játékban a 19 éves magyar válogatott középpályás, a szünet után remekelt: rendkívül aktív volt, ötletesen szervezte a játékot, bemutatott egy pimasz köténycselt, és még gólpasszt is adott. Jóval túlmutatott a szerepe azon, mint hogy veszélyesen tekeri középre a szögleteket, szabadrúgásokat.

Többször téma volt már Szoboszlai kapcsán, hogy ha valakinek nagy az önbizalma, az nem jelenti azt, hogy nagyképű is. Ettől függetlenül azonban láthatóan magabiztosabb lett, miután bejött egy váratlan trükk, vagyis bármekkora az önbizalom, sosem árt táplálni. Az Európa Ligából való kiesés ellenére nyugodtan meg lehet állapítani, hogy Szoboszlai Dominik a lehető legjobb helyen van a Red Bull családnál. Azért lehet így fogalmazni, mert talán az tenne a legjobbat a karrierjének, ha Gulácsi Péter példáját követve Salzburg után Lipcse lenne a következő állomás, nem pedig egy az olasz sztárklubok közül, amelyekkel az utóbbi időben már összeboronálta a sajtó.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja!