Az Európai Unió elérte a stratégiai célkitűzését a felsőoktatásban

Európai Uniós átlagban és a tagországok többségében elérték, sőt meghaladták a 2020-ra kitűzött stratégia célt, amely szerint a 30 és 34 év közötti lakosság legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőfokú végzettséggel – közölte friss jelentésében az Európai Unió luxembourgi székhelyű statisztikai hivatala szerdán.

Az Eurostat jelentése szerint a 2002-ben kitűzött célkitűzés már 2019 végén 40,3 százalékkal teljesült uniós szinten, a folyamat azonban nem állt meg. 2002-ben még a 30 és 34 év közöttiek 22,5 százaléka rendelkezett felsőoktatási végzetséggel.

A növekedés a nők esetében volt a legjelentősebb uniós átlagban, ugyanis a 2002-es 23,7 százalékról 45,6 százalékra módosult 2019-ig, amíg a férfiak esetében 21,4 százalékról 35,1 százalékra.

Ennek értelmében a nők meghaladták, a férfiak továbbra is elmaradnak a célkitűzéstől.

A felsőfokú végzettséget szerzők aránya leginkább Cipruson és Litvániában növekedett,

Magyarországon a 2002-es 14,4 százalékról 2019 végéig 33,4 százalékra módosult.

A célkitűzést az EU 27 tagállamából tizennyolc – Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország – teljesítette vagy haladta meg.

A jelentés szerint az oktatásból és képzésből a 18 és 24 év közöti korai lemorzsolódók aránya 16,9 százalékról 10,2 százalékra csökkent. Mivel az unió 2020-ig 10 százalék alá akarta zsugorítani a korai iskolaelhagyók arányát, ez a célkitűzés nem valósult meg.

A nőket 8,4 százalékban, azaz kevésbé érintette ez a jelenség, mint a férfiakat, akik esetében a mutató 11,9 százalék volt.

A korai iskolaelhagyók legalacsonyabb arányát Horvátországban,

a legmagasabbat Spanyolországban, Máltán és Romániában rögzítették.

Arányuk Magyarországon 12,5 százalékról 11,8 százalékra mérséklődött – áll az uniós statisztikai hivatal jelentésében.