Aggályosnak tartják a NAV áfa-ellenőrzéseit

Az Európai Unió Bírósága két, a közelmúltban közzétett döntésében rámutatott arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adólevonási jog megtagadásával kapcsolatos gyakorlata több ponton is a közösségi jogba ütközik. Ez az adóhatóságot az eddigi gyakorlatának megváltoztatására is kényszerítheti – ismerteti a Deloitte.

A jelenlegi magyar adóhatósági gyakorlat értelmében

egy vállalkozás abban az esetben élhet áfalevonási jogával, ha rendelkezik az áfa törvény és a számviteli törvény előírásainak megfelelő hiteles számlával.

Az adóhatóság a számla hitelességével kapcsolatosan rendre vizsgálja, hogy a számlakibocsátók az ügylet teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkeztek-e, illetve gazdaságilag indokolt volt-e alvállalkozók igénybevétele. Amennyiben ez nem állapítható meg, úgy az adóhatóság megtagadja az adólevonási jogot, mert szerinte a számla a számviteli szabályok értelmében hiteltelennek minősül.

A Deloitte közlése szerint

az Európai Unió Bírósága már 2012-ben több, magyar vonatkozású ügyben is kimondta, hogy a NAV ellenőrzési gyakorlata a közösségi joggal ellentétes.

A bíróság szerint még a magyar számviteli szabályokra hivatkozással sem lehet az áfát levonni kívánó vállalkozásokkal szemben több kötelezettséget elvárni, mint amennyit az áfára vonatkozó közösségi szabályozás előír.

„Az adóhatóság négyből három esetben arra hivatkozással tagadja meg az áfa levonását a vállalkozásoktól, hogy nem igazolható a számviteli szabályoknak megfelelően, hogy az ügyletet a számlát kibocsátó vállalkozás teljesítette. Az Európai Unió Bíróságának döntéseiből az következik, hogy az adóhatóságnak változtatnia kell a gyakorlatán és a jövőben induló adóellenőrzések során más irányú bizonyítást kell majd lefolytatnia” – mutatott rá dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

Az Európai Unió Bírósága rámutatott arra is, hogy amennyiben az adóhatóság adókijátszásra hivatkozással kívánja megtagadni a vállalkozás áfalevonási jogát, úgy nem elegendő csupán arra hivatkoznia, hogy a számlakibocsátó az ügylet teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezett. Miként az sem megfelelő érv, hogy az ügyletek teljesítéséhez gazdaságilag egyáltalán nem volt indokolt további alvállalkozók igénybevétele. Az Európai Bíróság szerint ugyanis ezen tények önmagukban még nem eredményeznek adókijátszást.