BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A Pfizer-oltás csak a gazdag nemzeteknek hoz megoldást

A szegény országokban megoldhatatlannak tűnik egy komplex, költséges rendszer kiépítése, amely magában foglalja a reptéri mélyfagyasztó raktárakat.

Az előrehaladás a Pfizer–BioNTech-együttműködésében megalkotott koronavírus-vak­cina fejlesztésében a tőzsdék szárnyalásához vezetett. A lelkesedést azonban két dolog is csökkenti. A Pfizer mRNS-tech­nológiájával még soha nem készítettek széles körben alkalmazott vakcinát. Számottevő nehézség, hogy az oltóanyag mínusz 70 Celsius-fokos mélyfagyasztást igényel. Miután az oltási központokba érkezik, a vakcinát fel kell olvasztani, és öt napon belül fel kell használni, vagy megromlik. A problémát fokozza, hogy második, emlékeztető oltásra is szükség van egy hónappal az elsőt követően.

A tárolókapacitások és az oltóhelyek kialakítása még a fejlett világban is jókora feladat elé állíthatja az egészségügyet.

A szegény országokban megoldhatatlannak tűnik egy komplex, költséges rendszer kiépítése, amely magában foglalja a reptéri mélyfagyasztó raktárakat, a hűtőgépjármű-flottát és a megfelelő oltási helyek hálózatát.

Ritkán lakott területeken, vagy ahol a közlekedés kevésbé szervezett, önmagában az is nehézséget okozhat az ott lakóknak, hogy egy hónapon belül kétszer felkeressék az oltóközpontot.

Fotó: Pixabay

A logisztikai és koordinációs gondok Kínában és Indiában is kétségessé teszik az oltóanyag széles körű alkalmazhatóságát, Afrika és Dél-Amerika számos területén pedig egyenesen áthidalhatatlannak tűnnek. Noha az Egészségügyi Világszervezet támogatja a Covax kezdeményezését, amelynek célja 18 milliárd dollár összegyűjtése koronavírus-oltások vásárlására a szegényebb országok számára, mégis úgy tűnik, hogy

ez a készítmény széles körben kizárólag a gazdagabb nemzetek számára lesz alkalmazható.

A fejlődő világ egyes területein ezért az a dilemma bontakozik ki, hogy fektessenek-e be a hideglánc-infrastruktúra drága kiépítésébe, vagy várjanak olyan, később elkészülő, hagyományosabb vakcinára, amely fehér­je- vagy inaktiváltvírus-részecskéket helyez élő sejtekbe, és a meglévő egész­ségügyi hálózatokon ke­­resz­tül ter­jeszthető. Ha van olyan fehér­jealapú vakcina, amely hasonló hatást ér el, mint egy mRNS-vakcina, és évente több milliárd ember oltására van szükség, akkor hosszú távon a fehérjealapú készítményt alkalmaznám – mondta Ding Seng, a pekingi központú Global Health Drug Discovery Institute igazgatója. Az Európai Bizottság a gyártók tegnapi bejelentése szerint legföljebb 300 millió adagot rendel a vakcinából, és a szállítások várhatóan az év végén megkezdődnek. Washington korábban százmillió adagot rendelt.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.