A koronavírus olyan világválságot okozott, amelyben közvetlenül vagy áttételesen mindenki érintett. Ebben a sorsközöségben előtérbe került az egymásra figyelés, a humánum, és ez a munkahelyeken különösen erősen érződik. A Groupama Biztosító legfrissebb országos kutatásában többek között arra kereste a választ, hogy milyen következményekkel járt a munkaerőpiacon az a sok változás, ami már az első hullámban is érintette a munkahelyeket, és milyen hatásai lehetnek ezeknek hosszú távon.
„Megváltozott a munkaidőm, megnőtt az elvégzendő munka mennyisége, módosították a feladatkörömet, otthonról dolgozom, mások a munkatársaim” – jellemzően ezeket a változásokat élték meg az emberek a munkahelyükön tavasszal. Nem volt egyszerű az alkalmazkodás az új helyzethez, ennek ellenére
100-ból több mint 60 dolgozó alapvetően elégedett volt a járvánnyal kapcsolatos munkahelyi intézkedésekkel.
Főleg azt díjazták, ha a munkaadó minden tőle telhetőt megtett a munkahelyek megőrzéséért, a cég működőképességének fenntartásáért. Nagyra értékelték azt is, ha a vezetés gyorsan lépett és korrekt módon tájékoztatta a dolgozóit.
A járvány változást hozott abban is, hogy a dolgozók mi alapján ítélik meg a munkahelyüket. Az emberek kétharmada számára továbbra is elsődleges, hogy bejelentett munkaviszonyt ajánljon a munkáltató. Az egy évvel korábban készült, hasonló felmérés eredményéhez képest azonban érezhetően előtérbe került a munkahely stabilitása és a közvetlen vezető személye. Az, hogy jól ki lehessen jönni a vezetővel még fontosabb szempont, mint az, hogy ugyanazért a munkáért magasabb fizetést kapjanak.
„Tavasszal, a hónapokig tartó otthoni munkavégzés alatt óhatatlanul beszűkült a világ, mindenki szinte csak a közvetlen kollégáival és vezetőjével tartotta a kapcsolatot. Ebben a szituációban különösen meghatározó volt, hogy a vezető hogyan viszonyul a más-más élethelyzetben lévő munkatársaihoz, hogyan közvetíti és alkalmazza a vállalat döntéseit. Nem véletlen tehát a közvetlen vezető szerepének felértékelődése – mondja Marton Klaudia, a Groupama Biztosító humánerőforrás igazgatója.
Az, hogy egy munkahelyen milyen járványügyi intézkedéseket vezettek be, befolyásolta a dolgozók véleményét a munkahelyükről.
Csaknem minden harmadik ember mondta azt, hogy ebben az időszakban javult a cégéről kialakított képe, és csak fele ennyien jelezték, hogy romlott a megítélésük munkáltatójukról.
A legnagyobb pozitív változás a pénzügyi, az informatikai és egyéb üzleti szolgáltatások területén következett be. Ezekben a szektorokban a bevezetett intézkedéseknek köszönhetően a dolgozók 44 százaléka tekint a korábbinál pozitívabban a munkahelyére.
Százból 17-en tervezik jelenleg, hogy munkahelyet váltanak, 13-an már egy éven belül.
Főleg a fiatal fővárosiak, valamint azok a dolgozók keresnek új állást, akik a járvány miatt a jelenlegi munkahelyükön valamilyen megterhelő, nyugtalanító változást tapasztaltak.
Egy éve ez az arány még jóval magasabb volt, ami egyértelműen arra utal, hogy a koronavírus a munkaerőpiacon nagyobb óvatosságra készteti a munkavállalókat. A kutatás megerősítette, hogy a cégek járványügyi intézkedései jelentősen befolyásolták a dolgozók munkahelyváltási terveit. A megkérdezettek harmada számolt be arról, hogy még ha korábban fontolgatta is, most kevésbé szeretné otthagyni meglévő állását, és csak fele ennyien mondták ennek az ellenkezőjét.
„A válaszokból látszik az is, hogy az emberek értékelik a cégek erőfeszítéseit, amit az egészségük és a munkahelyük megőrzése érdekében tesznek. Most, a második hullám idején elsődlegesen fontos feladat a vállalatok számára, hogy olyan megoldásokat találjanak, amellyel megóvják a dolgozók egészségét és biztosítják a hatékony munkavégzést is. A home office nem minden munkakörben működik jól, ezért nagy odafigyeléssel, empátiával és rugalmassággal lehet csak a következő hónapok munkarendjét kialakítani” – összegezte Marton Klaudia.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.