Továbbra is patthelyzet van vétóügyben

Nagyobb rugalmasságra szólították fel Magyarországot és Lengyelországot

az európai ügyek minisztereinek a jogállamiságról és a költségvetési csomagról tartott tegnapi ülésén, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió nem csupán gazdasági, de jogi unió is egyben. Budapest és Varsó azonban továbbra is új javaslatokat vár az EU részéről, miután hétfőn megvétózta az uniós költségvetés elfogadását az EU-s nagykövetek tanácskozásán, mert a tagállamok brüsszeli képviselői minősített többséggel támogatták a jogállamisági mechanizmus hozzákapcsolását az EU 2021–2027-es költségvetéséhez és a 750 milliárd eurós helyreállítási alaphoz.

Az EU-tagok minősített többsége a mechanizmus alapján kifizetések leállításáról dönthetne. Budapest és Varsó félelmei szerint ez lehetőséget adna az egyes országok szuverenitását sértő politikai beavatkozásokra.

A magyar kormány már sokszor felhívta korábban is a figyelmet arra, hogy a következő hétéves költségvetést és a helyreállítási csomagot veszélyezteti, ha ezek felhasználását olyan, pontosan meg nem határozott feltételekhez kötik, amelyek a kettős mérce alkalmazásával önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési büntetésekhez

– írta közleményében a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja.

A két ország ellen az Európai Parlament korábban kezdeményezte a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárást a bíróságok, a média és a nem kormányzati szervek függetlenségének aláásásának vádjaival.

Magyarország és Lengyelország elfogadhatónak tartaná, ha az Európai Bizottságnak egyhangú döntésre lenne szüksége a kifizetések blokkolásához.

Ez gyakorlatilag lehetetlenné tenné az uniós kifizetések és a jogállamiság betartása közötti kapcsolat aktiválását, hiszen Budapest és Varsó feltehetően nem szavaznának egymás vagy önmaguk ellen. Ezt azonban a takarékos államok, melyek így is csak nehezen mentek bele a vissza nem térítendő támogatások és a közös adósság vállalásába, ellenzik, és kifogást emelhet az Európai Parlament is.

Több EU-s szakértőben is felmerült: a jogállamisági mechanizmus a költségvetéstől függetlenül, minősített többséggel is elfogadható.

Noha új költségvetés hiányában a jelenlegi pénzügyi ciklus meghosszabbítása szerint működik tovább az EU, a mechanizmus alapján a kifizetések felfüggeszthetők lennének az olyan országok számára, amelyek nem teljesítik a feltételeket. Az állam- és kormányfők csütörtöki videokonferenciáján várhatóan tovább győzködik a két ellenálló országot, a végső döntésre azonban feltételezhetően csak a december 10-én kezdődő brüsszeli csúcson kerül majd sor.