Felpörgetnék a vakcinagyártást az EU-ban

Olaszországban hétfőn életbe léptek az újabb szigorítások a koronavírus-járvány megfékezésére.

Az ország 11 régiója – köztük Róma és Milánó – tartozik a leginkább fertőzésveszélyes „vörös” zónába, ahol csak a legszükségesebb cikkeket árusító boltok maradhatnak nyitva, és az emberek kizárólag munkavégzés, élelmiszer-vásárlás vagy más alapos indok miatt hagyhatják el otthonukat. A közepesen veszélyeztetett „narancssárga” zónákban is zárva maradnak a múzeumok és éttermek, de az iskolákban folytatódik a tanítás.

A korlátozások legalább húsvétig tartanak, az április 3–5-i ünnepi hétvégén azonban az egész ország „vörös” zónának minősül majd.

Olaszországban az új, agresszívebb variánsok terjedése miatt a hét végén ismét napi 25 ezret meghaladó új fertőzést jelentettek, és az intenzív osztályok alig győzik a súlyos esetek ellátását.

Majdnem megteltek a párizsi kórházak intenzív osztályai is, ezért megkezdték a súlyos, de stabil állapotban lévő beteg átszállítását a kevésbé túlterhelt régiókba. A France 24 állami tévécsatorna értesülése szerint a helyzet olyan veszélyes a fővárosban, hogy újabb korlátozásokat vezethetnek be. Jerome Salomon, az egészségügyi szolgálat vezetője elismerte, hogy az ország egyes térségeiben nem volt elég a járvány lassítására az este hat órától érvényes kijárási tilalom, a kormány azonban igyekszik elkerülni az újabb országos zárlatot.

Minden eszközt be kell vetnünk a járvány megfékezése érdekében, szóval adassák be az oltást, védekezzenek, teszteltessék magukat

– sürgetett mindenkit Jean Castex miniszterelnök.

Az oltási kampánnyal azonban az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan Franciaország is le van maradva, vasárnapig csupán valamivel több, mint ötmillió embernek (a lakosság 7,5 százaléka) adták be az első adagot, 2,2 milliónak (3,3 százalék) pedig mindkettőt,

de az a cél, hogy április 15-ig legalább tízmillió francia megkapja legalább az első dózist.

Az ország délután csatlakozott azon államokhoz – Norvégia, Bulgária, Dánia, Izland, Olaszország és Írország –, amelyek elővigyázatossági okokra hivatkozva felfüggesztették az oltást a brit-svéd AstraZeneca vakcinájával. Nem sokkal később hasonlóan döntöttek a németek is.

A felfüggesztés oka, hogy egyes beoltottaknál vérrögképződés jelentkezett, és többen meg is haltak. A gyártó szerint azonban semmiféle tudományos bizonyíték nem utal ok-okozati összefüggésre.

Az AstraZeneca közleményben emlékeztetett arra, hogy az EU-ban és az Egyesült Királyságban eddig több mint 17 millió oltást adtak be, és márciusi 8-ig 15 mélyvénás trombózis és 22 tüdőembóliás eset fordult elő a körükben, ami sokkal kevesebb, mint ahány ilyen eset egy ekkora létszámú lakossági csoportban természetes okokból bekövetkezhet.

Az uniós oltási program fő problémája azonban még mindig a vakcinahiány, és ezen egyre több tagállam a gyártási kapacitás felfuttatásával próbál segíteni.

Az olasz kormány a Reuters értesülése szerint azt fontolgatja, hogy az ország legnagyobb vakcinagyártója, a 30 százalékban állami tulajdonban lévő ReiThera Rómához közeli gyárában megkezdi az orosz Szputnyik V előállítását.

A vakcina fejlesztését támogató és értékesítéséért felelős Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) több más tagállammal is tárgyal, egyebek között Németország is érdeklődik a gyártás iránt.

A német oltási kampányért felelős operatív törzs májusra a kormány elé terjeszti azt a koncepciót, amelynek alapján az ország jövőre már a teljes lakosság ellátásához szükséges vakcinamennyiséget képes lesz előállítani. Christoph Krupp, a testület vezetője szerint erre uniós szinten is szükség van, hogy elkerülhető legyen a mostanihoz hasonló helyzet megismétlődése.