Kiállt az EMA az AstraZeneca oltása mellett

Az Európai Unióban ötmillió embert oltottak be a vakcinával, és harminc esetet jelentettek, amikor a vakcina beadása után a páciensnél vérzés vagy vérrög keletkezett, illetve alacsony lett a vérlemezke száma. A legfőbb aggodalmat az agyi vénás trombózis jelenti, amelyet nehéz kezelni. Németországban a szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich Intézet (PEI) adatai szerint a hét elejéig hét, 20 és 50 év közötti embernél diagnosztizálták ezt, akik előtte oltást kaptak, miközben az átlagos népességben mindössze 1,6 millió ember közül egyet érint. Az Egyesült Királyságban több mint 11 milliót adtak be az oltásból, és nem érkezett jelentés arról, hogy a vérrögképződés gyakoribb lett volna a normálisnál. Nem észleltek ilyesmit a vakcina tesztelése során sem.

Az EMA egyébként az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) hasonlóan korábban sem talált összefüggést az oltás és a bejelentett esetek között, utóbbi pénteken hozza nyilvánosságra a jelentését.

WHO: nem kell félni az AstraZenecától

Az Egészségügyi Világszervezet szerint továbbra is beadható az oltóanyag.

Mindkét szervezet hangsúlyozta, hogy

az oltás előnyei felülmúlják az esetleges kockázatokat.

Ennek ellenére 13 uniós tagállam, köztük Németország, Franciaország és Olaszország is felfüggesztette óvatosságból a vakcina beadását, ahogyan jó néhány afrikai ország is.

Komoly mellékhatása egyébként a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyagának is lehet, mindkettő az átlagosnál gyakoribb anafilaxiás reakciót okozhat, a szakemberek mégis javasolják az alkalmazását.

Az AstraZenecával kapcsolatban az is komoly gond, hogy a „rossz marketingje” miatt az európaiak nem bíznak benne. A YouGov március eleji felmérése szerint a megkérdezettek negyede nem adatná be magának, hanem inkább megvárja, amíg másik vakcinát kap, a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyagát ugyanis sokkal biztonságosabbnak tartják. Hans Kluge, a WHO európai igazgatója szerint

„létfontosságú” a bizalom visszaszerzése, meg kell győzni az embereket arról, hogy érdemes és biztonságos beoltatni magukat.

Az vakcinázási kampány felgyorsítására szükség is lenne a járványhelyzet súlyosbodása miatt.

Németországban például Christian Drosten virológus szerint elsősorban a brit vírusvariáns gyors terjedése miatt immár a járvány harmadik hulláma fenyeget, április elejére ismét a decemberihez hasonló szintre ugrik majd az új fertőzések száma. Szerdán január óta a legtöbb, 17504 esetet jelentettek. Az intenzív osztályokon dolgozó orvosok már felszólították a kormányt, hogy állítsa vissza a korlátozások egy részét.

A hétvégétől Franciaországban is szigorítanak egyes térségekben, többek között Párizs környékén is, ahol a kórházak nem bírják a terhelést, megteltek az intenzív osztályok. A korlátozások az oktatást nem érintik, az iskolákat nem zárják be. Lengyelországban ugyancsak szombattól három hétig érvényesek az újabb szigorítások, csak az alapvető cikkeket árusító boltok maradhatnak nyitva, és a többi diák mellett az általános iskolák első három osztályának tanulói is online oktatásra állnak át.

Beálltak a nagyágyúk a Bizottság mögé

Németország, Franciaország, Olaszország és Dánia is támogatja az Európai Bizottságot, amely a vakcinaexport betiltásával fenyegette meg az Európai Uniónál magasabb átoltottságú államokat – értesült a Reuters brüsszeli forrásokból. Hollandia, Belgium és Írország óvatosabb e kérdésben, amely napirendre kerül az állam- és kormányfők jövő heti csúcstalálkozóján. „Az egész az AstraZenacával szembeni növekvő frusztrációból ered. Nincs elég vakcinánk, őrült módra exportálunk mindent, miközben nem kapunk semmit” – nyilatkozta név nélkül az egyik tisztviselő. A svéd-brit gyógyszergyártó a múlt héten jelentette be, hogy a szerződésben szereplő 300 millió adag helyett csak 100 milliót szállít június végéig az EU-nak.