Fontos lenne egy felnőttkori immunizációs program elindítása

A védőoltások kifejlesztése korunk egyik legjelentősebb orvostudományi sikere, ma már 27 súlyos fertőző betegség ellen létezik hatékony védelem. Miközben a Nemzeti Immunizációs Program jóvoltából Magyarországon világszinten is példaértékű a gyermekek szinte teljes átoltottsága. A felnőttkori immunizáció része egyes gyermekkori oltások ismétlése és új védőoltások felvétele, melyek segítenek megelőzni bizonyos fertőző betegségek kialakulását és következményeit. Egy felnőttkorra kidolgozott, hatékony élethosszig tartó oltási program előnyei mind társadalmi, mind nemzetgazdasági szempontból igen jelentős lehet – mondta Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója.

Csak 2020-ban mintegy 900 klinikai vizsgálat indult fertőző betegségek hatékony megelőzésével és kezelésével kapcsolatban új megoldásokat keresve.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint évente közel 3 millió ember életét mentik meg a vakcinák, miközben a világon évente 1,5 millió ember hal meg oltással egyébként megelőzhető betegségek miatt. A védőoltások széles körű alkalmazása indirekt módon csökkentheti az antibiotikumok felhasználását, így hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztencia csökkentéséhez is.

Magyarországon az életkorhoz kötött védőoltások rendszere példaértékű, hiszen világviszonylatban is kiemelkedően magas, közel 100 százalékos a csecsemők és kisgyermekek 12 súlyos betegséget érintő átoltottsága. Az aktív felnőttek tekintetében azonban más a helyzet: a felnőtt társadalom döntő többsége sajnos nincsen oltva olyan betegségek ellen, amelyek ellen ma már hatékony oltás áll rendelkezésre, miközben az idősödő társadalomban folyamatosan növekszik a veszélyeztetett korosztály aránya.

Az élethosszig tartó oltási programmal a költségeket tízszeresen meghaladó összeget takaríthat meg az egészségügyi rendszer

– véli Holchacker Péter. A felnőttkori védőoltások növelik a lakosság életminőségét és az egészségben eltöltött évek számát csökkentik az orvos-beteg találkozásokat, növelve ezzel az alapellátás hatékonyságát, csökkentik a kórházban- és táppénzes állományban töltött napok számát.

Az élethosszig tartó oltási program alkalmazása azért is különösen fontos, mert az Európai Unióban 2025-re a népesség felének életkora 50 év fölé emelkedik, Magyarországon pedig a Központi Statisztikai Hivatal előrejelzése szerint 2030-ra minden negyedik ember 65 évnél idősebb lesz.

Az idősek csökkent védekezőképességük miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve, esetükben gyakoribbak, súlyosabb lefolyásúak és magasabb halálozási aránnyal járnak a fertőzések. A 60 év feletti korosztály oltása (influenza, illetve pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni védőoltás) lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig éljenek egészséges életet, megőrizzék aktív, önálló életvitelüket.

„Egy idősödő társadalomban azzal kell számolnunk, hogy a krónikus betegek száma is folyamatosan emelkedik, és az idült betegségek növelik a fertőzésre való rizikót. A kezelésük miatt csökkent immunitású betegek ma már jobb életminőségben élhetnek közöttünk, de sérülékenységük miatt sokszor nem az alapbetegségük okán veszítjük el őket, hanem olyan fertőzés következtében, ami védőoltással megelőzhető lett volna” – emelte ki az AIPM igazgatója.

„Sok hasonló esemény van a világon, mint a Diabétesz világnap, a Dohányzásmentes világnap vagy a TBC elleni küzdelem világnapja, amelyekre jellemzően inkább az érintettek és a szűk szakma képviselői figyelnek. Ebben az évben – a Covid–19-pandémia árnyékában – azonban senkit sem szükséges emlékeztetni a védőoltások fontosságára”- hangsúlyozta Labancz László, a Sanofi vakcina üzletágának magyarországi vezetője.

Az első védőoltás óta – amelyet 1796-ban vetettek be a fekete himlő ellen – a vakcinák több életet mentettek meg, mint bármely más orvosi beavatkozás. Az 1970-es években végrehajtott, fekete himlő elleni globális védőoltási programokkal sikerült a betegséget teljes mértékben felszámolni. A vakcina alkalmazása előtt évente csaknem 4 millióan – köztük főként gyermekek – haltak meg fekete himlőben. Jelenleg világszerte a gyermekek 86 százaléka kap rutinszerű gyermekkori védőoltásokat bizonyos betegségek (mint a rózsahimlő vagy a hepatitisz B), illetve számos kórokozó, például az agyhártyagyulladásért felelős baktérium ellen.

Ugyanez az arány 1980-ban még csak 20 százalék volt.

A kutatók folyamatosan újabb és újabb összefüggéseket találnak a fertőzések és az azoktól eltérő hátterű betegségek között, ami új távlatokat nyithat a megelőzésben. Védőoltással ma már akár a daganatos megbetegedések egyes típusai, például a – gyakran a humán papillomavírus által okozott – méhnyakrák ellen is védekezhetünk. Hasonlóan ígéretes kutatási irány, hogy a herpes simplex vírus válthat-e ki Alzheimer-kórt.

A tudományos közösség a közelmúltban kezdte alaposabban vizsgálni azt, milyen szerepet játszik a szamárköhögés (pertusszisz) a súlyos felnőttkori légzőszervi betegségek – például a COPD – súlyosbodásában, vagy akár kiváltásában. A szamárköhögésről sokan úgy gondolják, hogy csak gyermekeket érint.

Egy pertussziszjárvány azonban sokkal nagyobb károkat okozhat, mint azt elképzeljük.

Az Egyesült Királyságon belül a COPD-ben (légúti szűkület) szenvedő idősek mintegy 13 százalékánál kimutatható a pertusszisz, ami arra utal, hogy utóbbi a COPD súlyosbodásának kiváltó tényezője lehet. A hasonló tudományos összefüggések további kutatást igényelnek, de az érintett betegségterületek többségéről elmondható, hogy minél szorosabb együttműködésben zajlik az egyes egészségi problémák nyomon követése és mérése, annál több bizonyíték születik az azok közötti összefüggésekre.

El kell kezdeni a krónikus beteg gyerekek oltását

Magyarországon nagyságrendileg ötven gyermek került kórházba koronavírus fertőzés miatt.