Az integritás és csalásmentesség biztosítása a cél

A Covid-19 világjárvány hatására átalakult piaci környezet az integritás és csalásmentesség eszközeinek újragondolását is indokolja – írja elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az olyan rendkívüli veszélyhelyzetekben, mint egy világjárvány, számos gazdasági és piaci változással kell szembenézni, amelyek a korrupciós kitettség alakulására is hatással vannak. Az elemzők az ÁSZ szakmai tapasztalatai alapján rámutatnak, hogy a változásmenedzsment elveit szem előtt tartó, hatékony, ugyanakkor körültekintő mérlegelésre, rezilienciára van szükség annak megválaszolása során, hogy mely szabályokat lehet leépíteni és melyeket indokolt fenntartani még járványhelyzetben is.

A Covid-19 vírus terjedése 2020 tavaszán feltartóztathatatlanul világjárvánnyá terebélyesedett, amely egyszerre okozta egyes ágazatokban a kereslet hirtelen megugrását, a kínálat csökkenését és a globális ellátási láncok akadozását.

Az egészségügyi rendszerek világszerte rendkívüli terheléssel, és az ebből fakadó gazdálkodási és logisztikai kihívásokkal néznek szembe. Mindez hatással volt az intézmények integritására, korrupciós kitettségére is.

Az ÁSZ szakértői rámutatnak, hogy míg a korrupció minden társadalomban jelen van, annak formáit befolyásolja, hogy kínálati bőség, vagy hiánygazdaság a jellemző.

A pandémiás helyzet olyan keresleti piacokhoz vezetett, amelyen az eladók diktálnak. Az „eladók piaca„ az államszocializmus keretei között megtapasztalt hiánygazdasággal rokonítható, a szűkös egészségügyi javak feletti állami kontroll pedig a hadigazdálkodáshoz hasonló logikát követ.

Az elemzés bemutatja, hogy a hiánypiacon a korábbról ismert korrupciós sémák megfordulnak, az integritási kockázatok mintázata megváltozik. Mivel a közintézmények integritásirányítási rendszerei a hagyományos piaci környezetben felmerülő kockázatok kezelésére jöttek létre, az új kihívások kezelése érdekében fontos azok pontos beazonosítása – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői.

Míg az új helyzet nem ítélhető meg a régi szabályok alapján, a veszélyhelyzet sem igazolhatja automatikusan a szabályok mellőzését és a normakövetés hiányát. Az elemzők a mérlegelés szempontjainak kialakításához a változásmenedzsment elveit tartják követendőnek, és a számvevőszék elmúlt egy évének szakmai tapasztalataira támaszkodva gyakorlati példákat is bemutatnak. Bürokráciacsökkentési törekvései mellett az ÁSZ az önkormányzatok körében teljes lefedettséggel elvégzett értékelése során is szűkítette a vizsgált dokumentumok körét, és olyan kulcsdokumentumokat határozott meg, amelyek a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt is garantálhatják a közpénzek felhasználásának integritását. A kulcskontrollok beazonosítása más területen is olyan lehetőséget kínál, amely képes a védekezés hatékonyságát és az integritást egyszerre érvényesíteni – mutatnak rá az ÁSZ elemzői.

Az ÁSZ szakértői az elemzésben kiemelik: az integritás és a járvány elleni védekezés nem feltétlenül egymással versengő érdekek.

Az egészségügy területén például éppen az olyan gazdálkodási és integritási szabályok, mint a szigorú készletgazdálkodási fegyelem jelentik a minőségi betegellátás és a sikeres védekezés alapfeltételeit.

A kórházparancsnokoknak nyújtott szakmai támogatással az ÁSZ is részt vállalt az egészségügyi ágazat gazdálkodási fegyelmének fejlesztésében – idézi az elemzés.

Az orvosi bérrendezés és a hálapénz szankcionálása jelentős integritást erősítő lépések lehetnek az egészségügyben, amelyek alátámasztják, hogy a korrupciós veszély mérséklésében egyszerre van szükség megfelelő pozitív gazdasági ösztönzőkre, illetve a szankcionálás lehetőségére. Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy az egészségügyi intézmények menedzsmentjének szintén fontos szerepe van a dolgozók jóllétének, motivációjának biztosításában. Ennek körében kiemelkedő jelentősége lehet a járvány miatt felmerült új integritási dilemmákra – például a vakcináció és az összeférhetetlenség kérdéseire – vonatkozó etikai szabályok kialakításának.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben az ÁSZ szakértő elemzői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező gazdasági és társadalmi dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az eredményeket. Az egészségügyi járványhelyzet kapcsán a gazdaság valamennyi területére kiterjedő válság idején pedig még inkább felértékelődik a számvevőszék tanácsadó tevékenysége, ezért az ÁSZ szakértői az elmúlt időszakban számos – az ÁSZ honlapján elérhető – elemzésben vizsgálták a Covid-19 járvány társadalmi és gazdasági hatásait.