Határozatot fogadott el a kormány a Bizottság jogállamisági jelentéséről

A  kormány meghallgatta az  igazságügyi miniszter beszámolóját az  Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentéséről és megállapította, hogy az  Európai Bizottság uniós hatáskörön kívüli politikai követeléseit általános jogállamisági követelményként állítja be. Ez a kormány szerint hitelteleníti a jogállamisági jelentés intézményét - olvasható a hétfőn megjelent Magyar Közlönyben.

A kormányhatározat szerint a jelentés Magyarországra vonatkozó fejezetével kapcsolatban a következőket állapítja meg:

a) az Európai Bizottság külföldről, illetve saját maga által finanszírozott civil szervezetek véleményét ismétli meg. Ezeket az állításokat nem ellenőrzi, indoklást és bizonyítékokat nem mutat be. A magyar alkotmányos szervek álláspontját figyelmen kívül hagyja; 

b) a jelentés forrásai egyoldalúak és politikailag elfogultak, emiatt ténymegállapításai pontatlanok és tendenciózusak; 

c) a  jelentés értékelő megállapításai kettős mércét tükröznek: a  Magyarországgal szembeni hátrányos megkülönböztetés más tagállamok jelentéseivel összevetve nyilvánvaló; 

d) az  Európai Bizottság azt várja el Magyarország független alkotmányos szerveitől, hogy egyes konkrét ügyekben a  Bizottság által kívánatosnak tartott döntéseket hozzanak – a  tényállásra és a  szabályozásra tekintet nélkül.

Ez a Bizottság részéről hatalommal való visszaélés - olvasható a határozatban.

 Ebben kitérnek arra is, hogy a  2011-ben elfogadott magyar Alaptörvénnyel kapcsolatban az  Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az  1941. számú határozatában kijelentette: „a magyar parlament a  szabad és demokratikus Magyarország története során először módosította a  korábbi – egypártrendszerből örökölt – alkotmányt, és demokratikus eljárással, intenzív parlamenti vitákat követően, és a magyar civil társadalom közreműködésével új és modern Alaptörvényt alkotott”.  Kormány felhívja a  figyelmet arra, hogy nemzetközi fórumok vizsgálták a  magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, szervezetét és igazgatását. Ezek alapján megállapítható, hogy a  magyar alkotmányos keretek összhangban állnak az  európai normákkal, és számos uniós tagállam szabályozásához képest szélesebb körű intézményi garanciákat biztosítanak.

A magyar kormány továbbá elutasítja az  Európai Bizottság megalapozatlan és politikailag motivált aggodalmait a  magyarországi korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatban. A határozat szerint Magyarországon európai összehasonlításban is részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek.

A  kormány rögzíti, hogy az  Európai Bizottság értékelésével ellentétben Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a  médiában. A  baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz. 

Kitérnek arra is, hogy az Európai Bizottság megalapozatlan aggodalmaival szemben Magyarországon a civil társadalom sokszínűségét a mintegy hatvanezer, szabadon létrehozott és működő civil szervezet bizonyítja. Megállapítják továbbá, hogy az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése a politikai nyomásgyakorlás újabb eszköze. Nem ad objektív és megalapozott képet a jogállamisági helyzetről sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamaiban. Ez a jelentés nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak. 

A  kormány elítéli az  Európai Bizottság beavatkozási kísérleteit Magyarország független alkotmányos szerveinek tevékenységébe, és – mint Magyarország képviselője az  Európai Unióban – minden érintett szerv nevében visszautasítja az Európai Bizottság nyomásgyakorlását egyes konkrét ügyek elbírálását illetően. A kormány e határozatában felhívta az  igazságügyi minisztert, hogy annak tartalmát az  Európai Unió intézményeivel és tagállamaival ismertesse.