Tony Blair: bárgyú döntés volt Biden részéről az afganisztáni csapatkivonás

Segíteni kell az Afganisztán térségében fekvő országoknak a tálib fordulat miatt elmenekülő emberek támogatásában, a német kormány ezért további százmillió eurót (36 milliárd forint) fordít humanitárius segítségnyújtásra – jelentette be a német külügyminiszter hétfőn Berlinben.

Heiko Maas a minisztérium azonnali válságkezelő csomagját ismertető tájékoztatóján kiemelte, hogy a kabuli nemzetközi repülőtér körüli káosz egyre nagyobb, ezért a tárca senkinek sem tanácsolja, hogy megpróbáljon kijutni oda.

A németek afgán segítői közül sokan bizonyára szárazföldi úton igyekeznek majd távozni – tette hozzá, ismertetve, hogy már tárgyalt is pakisztáni, indiai, tádzsikisztáni és üzbegisztáni kollégájával arról, hogy ezek az emberek miként léphetnek be az adott országba és juthatnak el a német nagykövetségre.

Ugyanakkor a kabuli reptér üzemeltetéséről is gondoskodni kell, méghozzá az amerikai katonák tervezett távozása, augusztus 31. után is, és erről a világ vezető ipari hatalmait összefogó G7 csoport vezetőinek keddi megbeszélésén is tárgyalni kell – mondta a német külügyminiszter.

Biden afganisztáni fiaskójának egyedül a dzsihadisták örülnek

Joe Biden amerikai elnök afganisztáni fiaskójának egyedül a dzsihadisták örülnek – írta Tony Blair volt brit miniszterelnök vasárnap a honlapján, amelyből hétfőn több amerikai és brit lap közölt részleteket.

A Western Journal című amerikai konzervatív hírportál például – a The Spectatorhoz és a brit The Mirrorhoz hasonlóan – azt emelte ki, hogy Blair bárgyú döntésnek minősítette Biden afganisztáni csapatkivonását és kaotikusnak az afganisztáni helyzetet.

Afganisztán és népe cserbenhagyása tragikus, veszélyes, és szükségtelen volt, s nem szolgálta sem az ő, sem a mi érdekeinket

– olvasható Blair írásában. A volt miniszterelnök hozzátette, hogy az Egyesült Államok megfutamodása látszólag csak a megaláztatásunkat hivatott közszemlére tenni.

Blair, aki 1997 és 2007 között szolgált hazája miniszterelnökeként, felidézte, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a tálibok ultimátumot kaptak, miszerint vagy feladják az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz fűződő kapcsolataikat, vagy eltávolítják őket a hatalomból, hogy Afganisztánt ne használhassák többet terrortámadásokhoz.

Elutasítottak minket. Mi meg úgy éreztük, nincs biztosabb alternatíva a biztonságunk szempontjából, mint megtartani a szavunkat

– fogalmazott a volt kormányfő a nyugati erők afganisztáni beavatkozására utalva.

A most 68 éves Blair ugyanakkor elismerte azt is, hogy követtünk el hibákat 2001 óta Afganisztánban.

Manapság a közhangulat, úgy tűnik, utópisztikus téveszmének tartja az országok demokratizálását és bolond vállalkozásnak lényegében mindennemű külföldi beavatkozást

– közölte Blair.

Kiemelte: Biden döntése hátterében, hogy ilyen módon megfutamodik Afganisztánból, belpolitikai politikai megfontolás, nem pedig nagyszabású stratégia állt.

Nem kellett megtennünk. Úgy döntöttünk, hogy megtesszük. Egy agyalágyult politikai szlogennek engedelmeskedve, hogy véget vessünk a végtelen háborúknak

– fogalmazott Blair.

A volt brit kormányfő mindemellett felszólította mindazokat, akik szerint semmi sem változott Afganisztánban a demokrácia bevezetésére tett erőfeszítések idején, fordítsák figyelmüket az afgán társadalom minden szegletéből érkező panaszokra, hogy mit veszíthetnek el a radikális iszlamista tálibok ismételt hatalomra kerülésével.

Az Egyesült Államok menekülését látva világszerte minden dzsihadista csoport ujjongott. Oroszország, Kína és Irán most hasznot akar húzni a helyzetből. Mostantól, érthetően, bizalmatlan lesz mindenki, aki nyugati vezetőktől kap ígéretet

– vélekedett Tony Blair.

Blair szerint az afgán erők összeomlásához nagyban hozzájárult Biden azon döntése, amellyel kivonta a légierő gépeit karbantartó vállalkozókat.

Minden hadsereg tartása összeomlana, ha a szárazföldi csapatok számára nélkülözhetetlen légi támogatás hirtelen megszűnne, mert egyetlen éjszaka alatt kivonták a karbantartó személyzetet

– írta.

Blair egyben hangsúlyozta: az amerikaiak nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a radikális iszlám elleni háborút nemcsak folytatni kell, hanem megnyerni is.

Az iszlamizmus hosszútávú kihívás, mivel olyan ideológia, amely teljességgel összeegyeztethetetlen a tolerancián és a világi kormányzáson alapuló modern társadalmakkal. Ugyanakkor a nyugati politikusok még abban sem tudnak megegyezni, hogy radikális iszlámnak nevezzék-e a jelenséget

– húzta alá Blair.

Amennyiben stratégiai kihívásként határoztuk volna meg, és teljességgel, nem csak részleteiben szemléltük volna (a radikális iszlámot), akkor nem döntöttünk volna az afganisztáni kivonulás mellett

– fűzte hozzá.

Trudeau szankciókat szorgalmaz

Justin Trudeau kanadai kormányfő hétfőn szankciókat szorgalmazott az Afganisztánban hatalomra került radikális iszlamista tálibok ellen.

További büntetőintézkedések elrendelését fontolgatjuk

– jelentette ki Trudeau a világ vezető ipari hatalmait összefogó G7 csoport vezetőinek keddi megbeszélése előtt.

Emlékeztetett arra, hogy a tálibokat Kanadában már terrorszervezetként tartják nyilván.

Az észak-amerikai ország csütörtökön kezdte meg kimenekíteni az ázsiai országban tartózkodó állampolgárait a kabuli repülőtéren keresztül. Kanadai tisztségviselők hétfőn arra figyelmeztettek, hogy a légikikötő térségében továbbra is kaotikus állapotok uralkodnak.

Az ottawai vezetés nemrég bejelentette, hogy egy bevándorlási program keretében befogad húszezer afgánt.

Trudeau mindemellett nem felelt arra az újságírói kérdésre, hogy támogatja-e az amerikai mentési művelet meghosszabbítását az augusztus 31-i céldátumon túl. Heiko Maas német külügyminiszter és francia hivatali partnere, Jean-Yves Le Drian időközben már közölték, hogy támogatnák a hosszabbítást. Boris Johnson brit miniszterelnök pedig bejelentette, hogy meg fogja vitatni ezt a kérdést Joe Biden amerikai elnökkel a G7 keddi csúcstalálkozóján.

A tálibok – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt, harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök előzőleg elmenekült az országból.