Tibetet éltette a kosaras, lecsapott rá a kínai Facebook

Tibet függetlensége mellett állt ki egy Twitter-videóban Enes Kanter, az észak-amerikai profi kosárlabdaligában játszó Boston Celtics játékosa. Kína nem sokáig késlekedett a válasszal. Röviddel Kanter szerdai tweetje után a Facebook kínai megfelelőjeként is emlegetett Tencent törölte sportfelületéről a bostoni kosárlabdacsapat New York Knicks elleni meccsének jeleneteit, a Celtics legközelebbi mérkőzése pedig kikerült az élőben követhető streamek kínálatából – számolt be a CNBC.

A videóban Kanter „kegyetlen diktátornak” titulálta Hszi Csin-ping kínai elnököt, és kijelentette, hogy támogatja a tibeti nép „szabadságharcát”. Az NBA-sztár egy dalai lámát ábrázoló pólóban háromszor ismételte el a Free Tibet (szabad Tibet) kifejezést.

„A tibeti nép nem szabad, és nincsenek meg az alapvető jogai a kínai kormány kegyetlen uralma alatt” – mondta a török származású, Svájcban született Kanter. A kínai külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta az esetet.

A korábbi megnyilvánulásokból azonban sejteni lehet Peking álláspontját. Kína többször is azzal érvelt, hogy Tibetben – valamint az északnyugati Hszincsiang régióban, illetve Hongkongban – nincsenek emberi jogi kérdések, és fenntartják, hogy ezek kínai „belügyek”, ezért más országok ne avatkozzanak bele.

Tavaly júniusban az ENSZ független szakértői aggodalmukat fejezték ki, amiért a Hszincsiangban és Tibetben élők vallási és etnikai megkülönböztetésből fakadó elnyomásban részesülnek.

Tibet 1950-ben került kínai fennhatóság alá. Peking szeparatistaként tekint a dalai lámára, aki a tibetiek spirituális vezetője, és aki jelenleg Indiában él száműzetésben.

Nemcsak a Tencent, hanem a kínai Twitterként aposztrofált Weibo is lépett Kanter kijelentéseire. A Boston Celtics egy 615 ezer követővel rendelkező rajongói csoportja bejelentette, hogy a továbbiakban nem jelenít meg új tartalmat a csapatról.

Kanter nem először nyilvánul meg politikai kérdésekben. Korábban Recep Tayyip Erdoğan török elnököt is élesen bírálta, amiért a hírek szerint a török kormány visszavonta az útlevelét.

Az Egyesült Államok legnépszerűbb sportjának számító NBA-be nem először törik bele a kínai bicska. 2019-ben a Houston Rockets akkori vezérigazgatója, Daryl Morey szintén a Twitteren biztosította támogatásáról a hongkongi kormányellenes tüntetőket, amiért később bocsánatot kért. A mea culpa ellenére a megnyilvánulás komoly károkat okozott. A kínai műsorszolgáltatók törölték kínálatukból a Rockets meccseit, és több szponzor is szakított a csapattal.

A két gazdasági nagyhatalom között nem először szövődik ember jogi kérdésekből fakadó konfliktus. A már fentebb is emlegetett Hszincsiang-Ujgur régió a gyapottermelés fellegvárának számít, számos divatmárka rendeli innen az alapanyagot ruháihoz. Az előző amerikai elnök, Donald Trump a Kínával folytatott kereskedelmi háború egyik csapásaként megtiltotta az amerikai vállalatoknak, hogy ruhákat, más pamuttermékeket, illetve gyapotot importáljanak a régióból. Az embargót a kényszermunkával kapcsolatos aggodalmak indokolták. Számos nyugati divatcég magától is lépett, tavaly olyan márkák, mint a Nike, a H&M vagy a Zara is bejelentette, nem hajlandó Kínától olyan alapanyagot vásárolni, amelyet Hszincsiangban kényszermunkával állítanak elő.

Az utolsó mohikán is elhagyta Kínát

A Microsoft a múlt hónapban jelentette be, hogy leállítja LinkedIn nevű álláskereső oldalát Kínában. Az indoklás szerint a működési környezet egyre komolyabb kihívásokkal járt.

A vállalatot évek óta súlyos bírálatok érték amiatt, mert az oldal kínai verziójában cenzúrázta a politikailag érzékeny tartalmakat, illetve letiltott egyes, Pekingre nézve sértőnek ítélt fiókokat. Augusztusban több olyan amerikai újságíró LinkedIn-oldala vált elérhetetlenné a kínai felhasználók számára, akik a kínai vezetés számra érzékeny témákról írtak.

A LinkedIn 2014 óta volt jelen a kínai interneten, ahol a vállalat közlése szerint több mint 54 millió követője volt. A portál egyike volt az utolsó jelentősebb amerikai közösségi médiavállalatoknak, amelyeknek a működését még engedélyezték Kínában. A Facebook, a Google, a Twitter és a YouTube például már évek óta nem elérhető a kínai interneten.