Emiatt aggódunk leginkább a hétköznapokban

Az elhúzódó világjárvány alaposan felforgatta a mindennapjainkat, illetve a kapcsolattartási lehetőségeinket. Az Allianz Hungária decemberi, nem reprezentatív kutatása arra kereste a választ, vajon hogyan befolyásolta a Covid-19-járvány az általános mentális állapotunkat, illetve azt, hogy mit és hogyan teszünk a személyes jóllétünkért. 

Az Allianz kutatásban résztvevő magyarok 81 százaléka a vírushelyzet előtt is többször küzdött idegességgel, szorongással, depresszióval. 

Egy – az Egyesült Államokban, Európában és Ausztráliában végzett – felmérés szerint az emberek 44 százalékának romlott a mentális egészsége a járvány kezdete óta. A magyarok lelkiállapotára kevésbé volt hatással a koronavírus, viszont mi korábban is sokat stresszeltünk, nemzetközi szinten ugyanis az emberek 54 százaléka tartotta rossznak, vagy épphogy kielégítőnek a mentális egészségét a járványhelyzetet megelőzően.

A munka és az egészségünk miatt aggódunk a legtöbbet, viszont nem másokhoz mérjük magunkat

Mentális problémáink legfőbb okozói a munkahelyi gondok (38 százalék), és a saját, illetve szeretteink esetleges rossz egészségi állapota (30 százalék). 

A megkérdezettek 26 százaléka idegeskedik pénzügyi nehézségek miatt, 23 százalékuk szorong járványok, vírusok miatt. 22 százalék lelki egészségére rossz hatással vannak a személyes kapcsolataikban felmerülő problémák, illetve az elszigeteltség, magány (18 százalék). A legkevesebben a másokhoz való kapcsolódás miatt szoronganak (12 százalék), illetve attól félnek, hogy mások mit gondolnak róluk (8 százalék).

Leginkább a szeretteinkre támaszkodunk lelki egyensúlyunk megőrzésében

A felmérésben résztvevők 50 százaléka legalább egyféle tevékenységet végez a személyes jóllétéért. 67 százalékuk ugyanannyit tesz magáért, mint a járványhelyzet előtt, 27 százalékuk viszont többet. A válaszadók 5 százaléka nem törődik különösebben a mentális egészségével, ennél többen vannak azok (12 százalék), akik semmilyen célzott tevékenységet nem folytatnak a jóllétük fenntartása érdekében. 

A kutatási eredményekből egyértelműen kirajzolódik, hogy a lelki egyensúlyunk megőrzésében leginkább a szeretteinkre támaszkodunk (49 százalék).

Az járul hozzá leginkább a mentális egészségünkhöz, hogy rendszeresen megnyílunk előttük, a jó és a rossz dolgokat egyaránt megbeszéljük velük. 

A válaszadók 43 százaléka tudatosan figyel a munka és a magánélet egyensúlyára. 32 százalékuk sportol, 20 százalékuk szívesen fogyaszt lelki egyensúly kialakítását támogató szakértői tartalmakat, olvas cikkeket, könyvet, néz videókat, hallgat podcastot, illetve vesz részt ilyen témájú eseményeken online vagy személyesen. 11 százalékuk pedig rendszeresen meditál, vagy jógázik. Mindössze a résztvevők 15 százaléka vesz igénybe hagyományos (11 százalék) – pszichológus, pszichiáter, mentálhigiénés szakember – vagy alternatív (4 százalék) szakmai segítséget – például családállítást, kineziológust, vagy theta healinget.

A döntő többség mentális probléma esetén ritkár kér professzionális segítséget

A kitöltők 67 százaléka depresszió, huzamosabb ideig tartó levertség, idegeskedés, szorongás esetén sem fordulna szakemberhez.

Mindazonáltal 80 százalékuk saját bevallása szerint ennek nincs elvi akadálya, mindig is elfogadóak voltak azokkal, akik foglalkoznak a lelki egészségükkel. 9 százalék vélekedik viszont úgy, hogy a mentális nehézségek nem valós problémák, ezért nem szükséges szakember a megoldásukhoz.