Putyin irányításával tartanak hadgyakorlatot az orosz elrettentő erők

Nem elégedettek az oroszok az amerikai válasszal, szerintük ez kétségessé teszi Washington elkötelezettségét az európai biztonsági helyzet javítása iránt.

Az orosz–ukrán válsághelyzet során Moszkva konkrét biztonsági igényeket is megfogalmazott, melyekre az Egyesült Államok és a NATO is írásban válaszolt. A január végi nyugati reakciókra Oroszország csütörtökön hozta nyilvánosságra viszontválaszát, mely szerint Washington nem adott konstruktív választ az orosz biztonsági igényekre, ezért, mint írják, 

Oroszország kénytelen lesz egyebek között technikai és katonai intézkedésekkel reagálni.

Mint ismeretes, Oroszország a NATO további bővítéséről történő lemondását, a bukaresti formula visszavonását, valamint a szövetség katonai potenciáljának 1997-es állapotba történő visszaállítását szeretné elérni. Tekintve, hogy azóta 14 állam – köztük Magyarország – is csatlakozott a szövetséghez, az amerikai fél számára ezek a követelések elfogadhatatlanok voltak, ám Moszkva szerint a washingtoni válasz figyelmen kívül hagyta az orosz javaslatok csomagjellegét, amelyekből szándékosan kényelmes témákat válogatott ki, ezeket viszont úgy forgatta ki, hogy előnyt teremtsen az Egyesült Államok és szövetségesei számára.

Moszkva szerint ez azt bizonyítja, hogy kétséges az amerikaiak elkötelezettsége az európai biztonsági helyzet javítása iránt.

Kifogásolták azt is, hogy az Egyesült Államok nem reagált Oroszország azon javaslatára, hogy a nukleáris fegyvereit visszaszállítsa saját területére, és tartózkodjon a határain kívüli további telepítéstől, valamint a nem hadászati nukleáris fegyverek kérdéséről a konkrét elhelyezésükre való tekintet nélkül tárgyalna. A NATO nyitott ajtók politikája Moszkva szerint ellentétes az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik alapelvével, hogy senki sem erősítheti a saját biztonságát másokénak a rovására.

Ugyanakkor tagadták, hogy Ukrajnában orosz invázió lenne, vagy arra készülnének. Ezért az arra irányuló kísérletek, hogy az eszkalációért Oroszországot tegyék felelőssé, nem tekinthetők másnak, mint a nyomásgyakorlásra és a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok leértékelésének. Nehezményezték azt is, hogy az Egyesült Államok és a NATO egyre intenzívebb katonai tevékenységet folytat az orosz határok közelében, miközben továbbra is figyelmen kívül hagyja az orosz vörös vonalakat és alapvető biztonsági érdekeket, valamint Oroszország szuverén jogát ezek védelmére. 

Elfogadhatatlannak nevezték azt a – szankciófenyegetésekkel kísért – követelést, hogy Oroszország vonja ki csapatait a saját területéről, az ukrán határ közeléből.

Azt az amerikai javaslatot, mely a romániai és a lengyelországi Aegis Ashore rakétavédelmi komplexumok, valamint az Oroszország európai részén található egyes létesítmények kölcsönös ellenőrzéséről szól, azonban lehetséges tárgyalási alapnak tartják. Közölték azt is, hogy prioritásként kezelik  a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök kérdését, és felhívták Washington figyelmét arra, hogy ez nélkülözhetetlen elem az új biztonsági képlet kidolgozásakor.

Moszkva lehetőséget lát arra is, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal a nehézbombázóknak a felek országhatárai közelében végzett repüléseivel kapcsolatos kockázatok csökkentéséről, mert az erre irányuló orosz javaslat iránt Washington érdeklődést mutatott. A dokumentum szerzői emlékeztettek: az orosz csomagban ugyanilyen fontos a felszíni hadihajókra vonatkozó javaslat. Hozzáteszik azonban, hogy nem lehet anélkül tárgyalni a fegyverzet-ellenőrzésre és a katonai kockázatok csökkentésére vonatkozó, fenntartható megoldások kidolgozásáról, hogy a NATO felhagyjon az Oroszország biztonságát veszélyeztető lépésekkel. Irreálisnak és egyoldalúnak tartják azt az amerikai megközelítést, mely a katonai feszültségek csökkentése érdekében átvilágítaná az orosz fegyveres erők tevékenységét, és átdolgozná a bécsi dokumentumot. 

A fegyverzet-ellenőrzés kérdése azonban kizárólag a biztonsági garanciák átfogó, csomagban történő megközelítése lehetséges.

Moszkva célja egy biztonsági architektúra stabil alapjának megállapodásos megteremtése arról, hogy a NATO lemond az Oroszország biztonságát veszélyeztető további lépésekről, ami Moszkva számára megváltoztathatatlan alapkövetelmény marad – áll a dokumentumban.

Ilyen erős alap hiányában az egymással összefüggő fegyverzet-ellenőrzési és katonai kockázatcsökkentési intézkedések, amelyek bizonyos területeken a katonai tevékenység visszafogottságát és kiszámíthatóságát biztosítják, még ha sikerül is megállapodni róluk, hosszú távon nem lesznek fenntarthatók Oroszország szerint.

A csütörtökön nyilvánosságra hozott orosz választ péntek hajnalban ismét a fegyverek dörgése követte a szakadár régiók egységei és az ukrán csapatok között, ugyanakkor a Reuters szerint magyar idő szerint péntek hajnalban Anthony Blinken amerikai külügyminiszter elfogadta orosz kollégája, Szergej Lavrov meghívását. Amennyiben Oroszország addig nem támad, úgy a két diplomata a jövő hét végén találkozhat. A hírek szerint pénteken az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu telefonon tárgyal majd az amerikai hadügyminiszterrel, Lloyd Austinnel az Interfax tudósítása szerint.

Noha a Donbasz és Ukrajna közötti fegyverszünetsértések száma péntekre megugrott, a piacok optimisták maradtak, bízva a diplomáciai megoldás jövő heti elérésében, annak ellenére, hogy nem látszik, hogy a két fél álláspontja közeledne egymáshoz. Sőt, a The Moscow Times szerint a NATO-csatlakozás támogatottsága rekordmértékig kúszott fel Ukrajnában a válság hatására, így már

a lakosság 62 százaléka foglalt állást az észak-atlanti szövetséghez történő csatlakozás mellett a közvélemény-kutatók szerint.