Whatsappon kínálták a jazidi nőket, vizsgálódnának a nagy techcégek ellen

Az Iszlám Állam terrorszervezet 2014 augusztusában hajtott végre tömegmészárlást az iraki kisebbségi csoport, a jazidik ellen Szindzsárban. Az iraki aktivisták most vizsgálatok elindítást sürgetik a közösségi médiavállalatokkal szemben, amiért platformjaikon (Whatsapp, Twitter, YouTube) megfelelő tartalommoderálás hiányában elősegítették 2014-ben az elrabolt jazidi nőkkel való kereskedést – írja a Reuters.

Az ENSZ egyik vizsgálócsoportja szerint a népirtásnak minősülő hadjáratban az Iszlám Állam harcosai jazidi férfiakat öltek meg, kisfiúkat soroztak be gyerekkatonáknak, illetve nőket és lányokat vásároltak és adtak el szexrabszolgának. Az iraki Wahhab Hassoo családjának például 80 ezer dollárt (25 millió forintot) kellett kifizetnie azért, hogy húgát – akit 2014-ben raboltak el, majd egy WhatsApp-csoportban eladásra kínálták – szabadon engedjék az Iszlám Állam fegyveresei.

Hassoo családja és az iraki jazidi közösség több tucatnyi tagja most azt szeretné elérni, hogy a közösségimédia-vállalatokat felelősségre vonják amiatt, amiért elősegítették a jazidi nőkkel és lányokkal való kereskedelmet. Az aktivisták ügyvédekkel közösen állítottak össze egy jelentést, melyben az Egyesült Államokat és más országok kormányait arra szólítják fel, hogy vizsgálják meg, milyen szerepet játszottak a közösségi médiafelületek – köztük a Facebook és a YouTube – a jazidiak elleni bűncselekményekben.

A dokumentumban felhívják a figyelmet a tartalommoderálási hiányosságokra és egyúttal szigorúbb kormányzati szabályozás bevezetését követelik. 

Bár a közösségi médiavállalatok eltávolítottak néhány tartalmat, és felfüggesztették az Iszlám Államhoz köthető anyagokat népszerűsítő fiókokat, köztük a nőkkel és lányokkal kereskedő bejegyzéseket, az aktivisták szerint a válaszlépésük hiányos és lassú volt.

A közösségimédia-platformok meglehetősen szűkszavúan nyilatkoztak az ügyben.

A YouTube nem kívánta kommentálni a jelentésben megfogalmazott vádakat, egy szóvivőjük viszont hangsúlyozta, hogy az erőszakos szélsőségességre vonatkozó irányelveik megsértése miatt 250 ezer videót távolítottak el 2021 júliusa és szeptembere között. A Meta, a WhatsApp üzenetküldő platform tulajdonosa nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A Twitter szóvivője azt mondta, hogy a terrorizmussal való fenyegetés, vagy annak népszerűsítése ellentétes a platform szabályaival, de nem kívánt konkrét nyilatkozatot tenni a jazidikkal kapcsolatban.

Dávid és Góliát harca

A közösségimédia nagyvállalatai az elmúlt években többször is össztűz alá kerültek a tartalommoderálási gyakorlataik miatt.

Tavaly a mianmari rohingya menekültek 150 milliárd dollárra perelték a Metát, amiért a cég nem lépett fel a gyűlöletbeszéddel szemben, ezáltal közvetve hozzájárultak a közösség elleni erőszakos fellépéshez. A 2021-ben Frances Haugen által nyilvánosságra hozott belső Facebook-dokumentumokból pedig kiderült, hogy a vállalat tisztában volt néhány hasonló, többek között az arab nyelvet illető hiányossággal. Egy 2020-ból származó dokumentum szerint ugyanis a vállalatnak szinte egyáltalán nincsenek olyan felülvizsgálói, akik beszélik az Irakban beszélt arab dialektust.

Az elrabolt jazidi nők egy részének sikerült megmenekülnie. Másokat, mint például Hassoo unokahúgát, a családjuk hozta haza, miután kifizették a nő elrablóit. Több százukat azonban továbbra sem sikerült megtalálni.

Catherine van Kampen holland ügyvéd – aki szintén részt vett a jelentés összeállításában – Dávid és Góliát harcaként jellemezte az ügyet. Elmondta, hogy az Egyesült Államok és Hollandia tisztviselői már megkapták a jelentés másolatát, és reményei szerint az amerikai hatóságok vizsgálatot és büntetőeljárást indítanak a techvállalatokkal szemben. Az aktivisták remélik, hogy a jelentés igazságot fog szolgáltatni a jazidi áldozatoknak.