Demográfia: miért nem születnek meg a vágyott gyermekek?

Felmérések sora bizonyítja, a magyar az egyik leginkább családközpontú társadalom Európában, mégis több évtizedes probléma, hogy

az idehaza megszületett gyermekek száma jóval kevesebb, mint a vágyottaké. 

Ennek a sokat kutatott témának egy eddig kevésbé vizsgált okával, a társadalmilag elvárt életútmodellel is foglalkozik a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) hétfőn bemutatott tanulmánykötete.

Magyarország lakossága 2001 és 2017 között mintegy 400 ezerrel lett kevesebb, a népesség-előrejelzések a következő fél évszázadra pedig további csökkenést prognosztizálnak.

Ehhez képest közismert tény, hogy a magyar fiatalok nagyon családcentrikusak, 2,5 gyermeket terveznek, a megszületettek átlaga mégis csak 1,5

– mutatott rá az ellentmondásos helyzetre Bali János néprajzkutató, kulturális antropológus a KINCS könyvbemutatóján. Tanulmányának célja annak megvizsgálása volt, hogy milyen eddig fel nem tárt okok vezetnek a családok által kívánt és ideálisnak tartott gyermekszám elmaradásához. A szakember a nagymintás ifjúságkutatásokat alapul véve arra a megállapításra jutott, hogy a családalapításnak olyan életesemények lettek a társadalom részéről elvárt „szigorú előfeltételei”, amelyek kitolják a gyermekvállalási életkort, összességében pedig gátjai a tervezett gyermekszám megvalósításának. Ezek közé az előfeltételek közé sorolta a stabil párkapcsolatot, a tanulmányok elvégzését és a részben vagy teljes mértékben önálló egzisztencia megteremtését.

A magyar fiatalok nem vágnak bele a gyermekvállalásba úgy, hogy a szülői házban laknak, hogy nem fejezik be a (felsőfokú) tanulmányaikat, hogy nem tesznek szert stabil párkapcsolatra, vagy hogy nem bizonyítanak még a munkaerőpiacon

– sorolta Bali János. Márpedig amíg ezekből nem engednek, amíg egy alternatív életútmodell nem lesz akár csak részben is elfogadott gyakorlat a körükben, addig a gyermekvállalás megvalósítása egyre inkább az ifjúsági korosztályon túli, 30+-os generációra tolódik át, s a termelékenységi arányszám képtelen megközelíteni a népesség reprodukciójához szükséges 2,0-2,2-es értéket – hívta fel a figyelmet.

A kutató megjegyezte, ugyan sokan felteszik a kérdést, hogy miért baj az, ha 6-7 millióan leszünk Magyarországon, szerinte azonban erre igen egyszerű a válasz: azért, mert az ellátórendszerünk tízmillióra van kitalálva.

„Ha vannak családok, lesznek gyermekek, lesz jövőnk is” – így foglalta össze a Család – Gyermek – Jövő – Tanulmányok a családtudomány köréből című kötet fő üzenetét a KINCS elnöke. Fűrész Tünde a bemutatón hangsúlyozta: a KINCS Családtudományi Szakmai Kollégiumának elnöke, Aczél Petra által szerkesztett kötet deklarált célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a családnak mint igazodási pontnak a fontosságára. A kiadvány foglalkozik egyebek mellett a tudatos gyermektelenség okaival, valamint a társadalmi elégedettség kérdésével is, amellyel kapcsolatban – mint arra a szerző, Rövid Irén szociológus rámutatott – az az egyértelmű eredmény derült ki, hogy a házasságban élők, gyermeket nevelők a leginkább elégedettek az életükkel.