Miért fáj Putyin foga az aprócska szakadár moldovai területre?

Vlagyimir Putyin orosz elnök titkos fegyvere lehet az a Moldova keleti részén egy vékony sávot uraló, szeparatista Dnyeszter Menti Köztársaság, melynek az orosz uralom annyira megtetszett már a Szovjetunió idején is, hogy 1990-ben bejelentette elszakadását Moldovától. Igaz, ezt az akkoriban még létező szovjet állam sem ismerte el. Transznisztria ennek ellenére 1992-ben háborút is vívott az időközben függetlenné vált Moldovával. 

Az országot azonban még ekkor sem ismerte el Oroszország, viszont érkeztek oda orosz békefenntartók, akik közül jelenleg mintegy 1500-2000 lehet a 4163 négyzetkilométeres (nagyjából Győr-Moson-Sopron megyényi) területen. Ukrán források szerint további 7500 fős lehet a szakadár terület hadereje. A nemzetközi elismerés hiánya ellenére a területen nem a moldáv hatóságok az urak, hanem a szeparatisták.

Robbanások a szakadár régióban

A Dnyeszter-melléken elterülő, 470 ezer lakosú területet a múlt hónapban robbanások rázták meg, mellyel kapcsolatban mind az oroszok, mind az ukránok a másik felet vádolták, mondván, szeretnék Moldovát és a szeparatisták által uralt területet bevonni a háborúba. A robbanásokat feltehetőleg gránátvetővel végrehajtott támadások okozhatták, a célpontok között volt az állambiztonság főhadiszállása a terület fővárosában, Tiraszpolban és orosz tv- és rádiócsatornák által használt antennák is. Később egy nagy orosz lőszerraktárnak otthont adó falu az ukrán határon szintén tűz alá került. 

A moldáv elnök, Maia Sandu szerint a támadás hátterében a térség háborúpárti erői állhatnak, tehát hamis zászlós hadműveletről lehet szó – írja az Euronews. Az orosz–ukrán háborúra reagálva a moldáv fővárosban, Kisinyovban az inváziós csapatok szimbólumainak betiltásáról is született döntés a Washington Post szerint.

Mi lehet az orosz cél?

Ugyancsak áprilisban Rusztam Minnekajev orosz tábornok arról beszélt, hogy Donbasz mellett cél Ukrajna déli részének meghódítása is, mely szárazföldi összeköttetést teremtene a Dnyeszter Menti Köztársaság és Oroszország között. A Donyec-medencéhez hasonlóan a Transznisztria néven is ismert területen is az orosz anyanyelvű lakosság van a többségben, ezért is akarhatott a terület a Szovjetunió része maradni, és ennek zászlója alatt akarhatja Putyin „felszabadítani” ezt a területet is, akárcsak Ukrajnában. 

Egyelőre azonban az ukrajnai déli fronton kisebb sikereket elérő orosz előrenyomulás hetek óta elakadt, és a Moszkva hadihajó elsüllyesztését követően a terület uralása szempontjából kulcsfontosságú Odessza elleni partra szállásra is csekély már az esély. Így viszont a frontvonal több száz kilométerre található a szakadár területtől, és az ott tartózkodó orosz csapatok műveleti kapacitása sem túl jelentős – a szakadárok egységeivel támogatva sem –, hogy sikert remélhessen Putyin. 

Ugyanakkor a Romániával nyelvi és kulturális hasonlóságot ápoló Moldova destabilizálása a NATO teljes déli szárnyára hátrányosan hathat. Emiatt is terelődik az utóbbi hetekben ilyen kiemelt figyelem az aprócska területre.