BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Most kell csatlakoznia a NATO-hoz a finneknek és a svédeknek a szövetség volt vezetője szerint

Anders Rasmussen a CNBC-nek nyilatkozott szombaton, szerinte addig kell lépni, amíg Oroszország „elfoglalt” Ukrajnában.

Finnországnak és Svédországnak most kell csatlakoznia a NATO-hoz, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenleg Ukrajnára összpontosít – mondta a szövetség korábbi vezetője a CNBC-nek.

Nato,Flags,Waving,In,The,Wind.,Gdynia,,Poland,July,2016.
Fotó: Shutterstock

Finnország és Svédország évekig semleges álláspontot képviselt Oroszországgal kapcsolatban, most azonban – Ukrajna lerohanásának következményeként – a NATO-hoz való csatlakozást fontolgatják. A végleges döntés bejelentése a következő napokban várható. 

Feladja hintapolitikáját Finnország, Nyugatot választja az oroszok helyett

A finnek heteken belül dönthetnek a NATO-tagfelvételi kérelem benyújtásáról, amely véget vetne évtizedekre visszanyúló katonai semlegességnek.

Ami Finnországot és Svédországot illeti, úgy gondolom, nekik éppen most jött el az ideje a csatlakozásnak, mert Putyin mással van elfoglalva, és nem tud mit tenni

– mondta a CNBC-nek szombaton Anders Rasmussen, a NATO volt főtitkára.

Oroszország többször kijelentette, hogy ellenzi a NATO bővítését, és a szövetség terjeszkedését nevezte meg Ukrajna lerohanásának egyik okaként is. Emellett a Kreml azt is mondta, hogy ha Stockholm és Helsinki csatlakozna a szövetséghez, akkor „újra egyensúlyi helyzetet kellene teremteni”, de az nem világos, hogy pontosan hogyan is reagálnának az oroszok, ha mindkét ország továbblépne a csatlakozási folyamatban.

Az azonban biztos, hogy a finnek és a svédek belépése jelentősen megnövelné a jelenleg 30 taggal rendelkező NATO katonai erejét.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban azt mondta, hogy mindkét országot szívesen fogadnák. A tagság hivatalossá válása azonban néhány hónapba is beletelhet, mondta Rasmussen.

Még ha ez sürgős eljárásnak minősül is, márpedig az, akkor is eltart néhány hónapig, mert 30 parlamenten kell átmennie, mielőtt az egész NATO-ban ratifikálják

– mondta, hozzátéve azt is, hogy ez idő alatt Finnország és Svédország fenyegetéseknek és megfélemlítésnek lehet kitéve Oroszország részéről, ezért a többi tagállamnak garantálnia kellene biztonságukat.

Ezeket a garanciákat azonban a tagoknak külön-külön kellene biztosítaniuk, hiszen a szövetség 5. cikkelye – amely kimondja, hogy egy NATO-tag elleni támadás az összes NATO-tag elleni támadásnak minősül – csak azután vonatkozna Finnországra és Svédországra, miután csatlakozási kérelmüket mind a 30 NATO-tag ratifikálta.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.