Nem csökkent a korai iskolaelhagyók aránya

2020-ban 12,9 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, így nem sikerült a végzettség nélkül kilépők arányát az uniós célértékre vagyis 10 százalékra csökkenteni - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon című  kiadványából. Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya 2011 óta kismértékben ingadozva emelkedik – olvasható a jelentésben.

Mint írják, a korai iskolaelhagyók arányát alapvetően két tényező befolyásolja: egyrészt az iskolarendszerből alacsony iskolai végzettséggel kikerülők aránya és a felnőttoktatásban való részvételi arány. 

2010 után a 18–24 évesek körében nőtt a korai iskolaelhagyók aránya. Ezek a folyamatok összefüggésbe hozhatók azzal, hogy 2012-ben a tanköteles kor 18-ról 16 évre változott. A foglalkoztatásba való integráció megkönnyítése a közfoglalkoztatási programok szintén erősítették a fiatalok végzettség nélküli kiáramlását a közoktatásból.

A jelentés szerint az oktatási kiadások GDP-hez mért aránya hullámzóan alakul Magyarországon. A KSH adatai szerint 2001-ben a GDP 5,4 százalékát, 2003-ban 6,4 százalékát és 2019-ben pedig a GDP 4,7 százalékát fordították a központi költségvetésből oktatásra. Az oktatás meghatározó szerepet játszik egy ország versenyképességének fenntartásában – írja a KSH. Befolyásolja a lakosság műveltségi szintjét, az állampolgárok munkaerőpiaci versenyképességét, és fontos a gazdaság igényeinek kielégítése szempontjából is. Emiatt nagy jelentősége van a kormányzat által az oktatásra fordított kiadások nagyságának, amelynek GDP-hez mért aránya az 1995–2019 közötti időszakban átlagosan 5,3 százalék volt. 2000 óta – 2012–2013 kivételével – az arányszám jellemzően meghaladja – a 2019-ben azzal azonos EU-átlagot, ami 4,7 százalék.