Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a CNBC-nek nyilatkozva kizárta, hogy az Európai Unió következő szankciócsomagjában szerepeljen az orosz gáz tiltása.
Felidézik, hogy az EU teljes tilalmat akart bevezetni az orosz nyersolajra, ám végül részleges olajembargóról született megállapodás május végén az Oroszország elleni, régóta halogatott hatodik szankciócsomag részeként. A kompromisszum értelmében tilos lesz tengeri útvonalakon kőolajat behozni az unióba, azonban a csővezetékeken érkező nyersanyag beszerzése továbbra is megengedett. Megjegyzik azt is, hogy a tengerektől elzárt Magyarország túlnyomórészt az orosz szénhidrogéntől függ.
A CNBC Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentését is idézi, aki azt mondta, hogy szerinte a Nyugat még évekig nem lesz képes leszoktatni magát az orosz olajról és gázról.
Szijjártó Péter csütörtökön az OECD miniszteri tanácsának párizsi ülése alkalmával a CNBC műsorvezetőjének, Charlotte Reednek nyilatkozva elmondta:
Amikor szankciókat vezetünk be, akkor meg kell győződnünk arról, hogy ezek a szankciók valóban azoknak ártanak, akik ellen a szankciókat bevezetjük, nem pedig saját magunknak.
A jelenleg is zajló háborúval kapcsolatban kifejtette:
Nagyon világos álláspontot kell képviselnünk a háborúval kapcsolatban, amit meg is teszünk, elítéljük Oroszországot ezért a katonai agresszióért. Kiállunk Ukrajna mellett. De figyelembe kell vennünk a valóságot is
– tette hozzá, utalva az energetikai kérdésekre.
A külügyminiszter elmondta, hogy csalódott amiatt, hogy Magyarországot olyan országként mutatták be, amelyik vonakodik megbüntetni Oroszország ukrajnai háborúját, és rámutatott arra, hogy
Oroszország jelenleg Magyarország olajellátásának 65 százalékát és gázellátásának 85 százalékát biztosítja.
Hozzátette, hogy a megfelelő infrastruktúra hiánya gátolja meg azt, hogy az ország gyorsan csökkentse függőségét az orosz energiaforrásoktól.
Röviddel azután, hogy az EU májusban elfogadta a hatodik szankciócsomagot, Kaja Kallas észt miniszterelnök felszólította az uniót, hogy menjen még tovább, és a megszorító intézkedések hetedik fordulójában tárgyaljon az orosz gázembargó kilátásba helyezéséről.
Karl Nehammer osztrák kancellár azonban elutasította ezt az ötletet, mondván, ez nem lesz vita tárgya.
Amikor Szijjártó Pétert erről kérdezték, vagyis arról, hogy a szankciók következő fordulójában az EU az orosz gázexportot célozná meg, azt válaszolta: „Nem, ez lehetetlen.”
Ha nem tudunk gázt importálni Oroszországból, akkor az ország leáll, gazdaság leáll, nem tudjuk fűteni a házakat, nem tudjuk működtetni a gazdaságot. A kérdésünk az, hogy ki tud megoldást kínálni?
– fogalmazott a magyar külügyminiszter.
Az EU kőolajimportjának mintegy 36 százaléka Oroszországból származik. Oroszország a világ harmadik legnagyobb olajtermelője az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia után, és a világ legnagyobb nyersolaj-exportőre a globális piacokon. Emellett jelentős földgáztermelő és -exportőr is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.