Már Románián sem fog múlni Svédország és Finnország NATO-tagsága

A román parlament szerdán ratifikálta a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyveket, amelyeket július elején írtak alá Brüsszelben.

A nyári vakáción levő román parlament két házát rendkívüli ülésszakra hívták össze szerdára, hogy szavazzanak a jegyzőkönyvekről.

Előbb a képviselőház ült össze, amely nagy többséggel, 227 támogató vokssal és három tartózkodás mellett fogadta el a ratifikálást kimondó törvénytervezetet.

Ezután a szenátus is összeült, ahol 96 támogató voksot számoltak, egy jelen levő honatya nem szavazott. 

A bukaresti kormány múlt szerdán fogadta el a ratifikáláshoz szükséges törvénytervezetet, amelyet Klaus Iohannis elnök hétfőn írt alá, így a parlament elé lehetett terjeszteni.

Románia egy hét alatt lebonyolította az eljárást,

hiszen azt akarta, hogy az elsők között ratifikálja a két északi ország NATO-csatlakozási jegyzőkönyveit, amelyeket valamennyi NATO-tagország nemzeti parlamentjének jóvá kell hagynia.

Szerdai ülésén a lengyel szenátus is megszavazta (egyhangúlag) a két északi ország NATO-csatlakozásának ratifikálásáról szóló jogszabálytervezetet, így a szejm július eleji jóváhagyását követően a törvény most már csak Andrzej Duda elnök aláírására vár.  

A 30 NATO-tagállamnak körülbelül a fele már jóváhagyta a svédek és a finnek belépését.

Késleltetheti viszont a csatlakozást Törökország: Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn ismételten azzal fenyegetőzött, hogy befagyasztja a folyamatot. Erdogan már a NATO madridi csúcstalálkozóján felszólította a két országot, hogy „vegyék ki a részüket a terrorizmus elleni harcból”, ellenkező esetben visszavonja a NATO bővítéséhez adott hozzájárulását. Ankara kurd szervezeteket vádol terrorizmussal.

Finnország és Svédország májusban adta be felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajna ellen indított orosz támadásokra hivatkozva. Kérésüket a június végi madridi NATO-csúcstalálkozón fogadták el.