Minden NATO-tag aláírta Svédország és Finnország csatlakozási jegyzőkönyvét

A harminc NATO-szövetséges ország kedden aláírta Svédország és Finnország csatlakozási jegyzőkönyvét, és ezzel a két ország tagsági kérelmét a szövetség fővárosaiba küldték törvényhozói jóváhagyásra – írja az AP. A katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg azt mondta, ez egy történelmi lépés, amelyet Oroszország ukrajnai háborúja idézett elő.

Ez egy jó nap Finnország és Svédország számára, és egy jó nap a NATO számára

– mondta Stoltenberg a svéd és a finn külügyminiszterrel közös sajtónyilatkozatában újságíróknak a France 24 beszámolója szerint.

A harminc nagykövet és állandó képviselő hivatalosan is jóváhagyta a múlt heti madridi NATO-csúcstalálkozó döntését Finnország és Svédország meghívásáról a katonai szövetségbe. Azonban az egyik tagországban, Törökországban a parlamenti jóváhagyás még problémát jelenthet a skandináv országok végleges taggá válása előtt – a korábban létrejött megállapodás ellenére is.

Törökország hozzájárult az eljárás elindításához a NATO-vezetők madridi csúcstalálkozóján,

de Recep Tayyip Erdogan elnök emlékeztette a két északi országot a teljesítendő feltételekre. Mint mondta, amennyiben elvégzik a dolgukat, akkor kormánya benyújtja a memorandumot a török ​​parlamentnek elfogadásra, de ha nem, akkor ez szóba sem kerülhet. Erdogan emlékeztetett arra a „svéd ígéretre” miszerint „73 terroristát” fognak kiadni Törökország számára. Ez szerepel abban a memorandumban, amelyet kedden írtak alá Madridban a három ország vezetői a csúcstalálkozó megnyitása előtt.

Ankara több éve felszólította Stockholmot, hogy adja ki a kurd fegyvereseket és a Fethullah Gülen prédikátor által alapított mozgalomhoz közel álló személyeket, akiket a török ​​hatóságok a 2016. júliusi puccskísérlet előmozdításával vádolnak. 

Erdogan elmondta, hogy a török parlament megtagadhatja a megállapodás ratifikálását. Ez erős fenyegetés, mivel a NATO-csatlakozást mind a 30 tagállamnak hivatalosan jóvá kell hagynia.

Stoltenberg viszont azt nyilatkozta, hogy nem számít szemléletváltásra.

Voltak biztonsági aggályok, amelyeket kezelni kellett. És azt tettük, amit a NATO-ban mindig is szoktunk. Közös alapot találtunk

– mondta a szövetség főtitkára. 

Minden szövetséges országnak más-más jogalkotási kihívásokkal és eljárásokkal kell megbirkóznia, és még több hónapba telhet, amíg a két ország hivatalos taggá válik. A német parlament már pénteken ratifikálhatja a tagsági ajánlatokat, más parlamentek talán csak a nyári szünet után jutnak el a jóváhagyási folyamatig. A finnek és a svédek mindenesetre a gyors eljárásban reménykednek.