Zelenszkij: fegyverszünet csak egy későbbi orosz támadást hozna

Bármilyen tűzszünet, amely az oroszok kezén hagyja a megszállt ukrán területeket, csak még szélesebb körű konfliktusra bátorítja Moszkvát, ráadásul tálcán kínálja a lehetőséget az oroszok csapatok feltöltésére – mondta a The Wall Street Journalnak adott interjúban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az ukrán államfő kifejtette, hogy egy ilyen tűzszünet hatására Oroszország nem változtatna geopolitikai céljain vagy az egykori szovjet köztársaságokra formált igényén. Az interjú során 

Zelenszkij elismerte a nyugati hatalmak által hozott áldozatokat az emelkedő élelmiszer- és energiaárak kapcsán, párhuzamosan a tél előtt lekapcsolt orosz gázellátás okozta félelmekkel, és köszönetét is kifejezte Kijev szövetségeseinek, 

ám azt is elmondta, hogy a háború során értékek is összecsapnak.

Az ukrán elnök kifejtette, hogy az orosz zsarolásnak nem szabad engedni, és a Moszkva számára tett diplomáciai engedmények könnyen bumeránghatást válthatnak ki a piacok kezdeti fellélegzését követően. Miután a február 24-i invázi után Oroszország jelentős területeket szállt meg, a konfliktus befagyasztása egy tűzszünet segítségével csupán arra adna lehetőséget, hogy pár évvel később újabb támadás induljon.

A minszki egyezmény, amelyet Kijev a francia és a német nyomás hatására írt alá, ennek az egyik legjobb példája. 

A megszerzett területeken Oroszország csatlósállamokat hozott létre, majd idén újra támadásba lendült. 

A most meghódított területeken Moszkva orosz útleveleket bocsát ki, és a kereskedelmet is rubelalapúra cseréli, miközben Vlagyimir Putyin a napokban azzal vádolta Zelenszkijt, hogy nem hajlandó diplomáciai úton véget vetni a harcoknak.

Az elmúlt két hónapban a Luhanszk és Donyeck tartományra koncentráló orosz támadások az előbbi területen sikerrel jártak, ám az utóbbi harmada még mindig ukrán kézen van, ráadásul a harcok ellenére az oroszok képtelenek voltak előretörni az elmúlt két hétben. Zelenszkij szerint Putyin alábecsülte Ukrajnát, az utóbbit persze a nyugati fegyverszállítások is segítették. A politikus szerint a HIMARS-rendszerek és a 155 milliméteres tarackok voltak különösen hasznosak a Donbászban indított orosz offenzíva megfékezésében.

A fegyverek hadrendbe állítása előtt az orosz tüzérség által leadott napi 12 ezer lövésre Ukrajna csak ezerszer-kétezerszer tudott visszalőni válaszul, ám mára ez a szám hatezerre nőtt, míg az oroszok egyre inkább kezdik érezni a lőszerek és a katonák hiányát.

A tűzerő terén változó egyensúly hatására az ukrán veszteségek is csökkennek, 

így míg a májust és a júniust napi 100 és 200 fő közötti veszteségek jellemezték, addigra mára ez 30 halottra csökkent, igaz, napi 250 sebesültjük is van az ukránoknak Zelenszkij szerint. Az ukrán elnök szerint ez még mindig alacsonyabb a támadó sereg által elszenvedett veszteségeknél, melyeket az ukrán hadsereg 39 ezer főre becsül, míg nyugati források szerint a háborúban meghalt orosz katonák száma ennek a fele lehet. Moszkva utoljára márciusban tett közzé adatokat saját veszteségeiről.

A donbászi frontvonal stabilizálása Zelenszkij szerint lehetővé teszi, hogy Ukrajna más területeken nyomuljon előre, és bár katonai elemzők szerint ez Herszon térségét jelentheti, a politikus nem kívánt arról beszélni, hol indulhat meg az ukrán ellentámadás.

Putyin azon felvetésére, amely szerint március végén a két fél delegációja megállapodásra jutott egy békeszerződés tervezete kapcsán, ám ehhez Kijev nem tartotta magát, Zelenszkij úgy reagált, hogy erről szó sincs, ez az orosz elnök totális delíriumát jelzi csupán. Elmondta azt is, hogy az inváziót megelőző három évben Putyint még telefonon sem volt képes elérni.

Idejött mindenféle tárgyalás nélkül, embereket ölt, elüldözött 12 millió embert, és most azt mondja, Ukrajna nem akar tárgyalni

– mondta Zelenszkij, majd folytatta is:

Embereket gyilkolnak, városokat rombolnak le és szállnak meg, majd azt mondják: tárgyaljunk! Kivel akarnak tárgyalni? A kövekkel?

– idézte fel újfent a támadó hadsereg által okozott pusztítást az ukrán államfő, hozzátéve, hogy az elmúlt öt hónap tragédiái után Ukrajna lakossága nincs igazán abban a hangulatban, hogy az oroszokkal tárgyaljon. Szerinte ennek előfeltétele az ország felszabadítása a megszállás alól. Ez minél előbb sikerül, annál kevesebben halnak meg.

Zelenszkij elmondta, hogy szívesebben szereznék vissza területeiket nem katonai úton, ám a támadó fél csak az erőből ért. Bár a nyugati fegyverek érdemi különbséget hoztak, azt is elmondta, hogy egyelőre kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy megfordítsák a harcok kimenetelét. Azonban Ukrajnának még a támadó fegyvereknél is sürgősebben szüksége van olyan légvédelmi eszközökre, amelyekkel meg tudják akadályozni, hogy az orosz rakéták a frontvonaltól több száz kilométerre lévő városokat támadják. Ilyen eszközöket ígért az Egyesült Államok és Németország is, ám szállításukkal egyelőre adósak maradtak.

Pedig az Egyesült Államok és Európa számára ezek biztosítása sokkal olcsóbb lenne, mint betömködni az ukrán költségvetésen tátongó lyukakat, amelyek Zelenszkij szerint havi 5 milliárd dollárra rúgnak. Hozzátette: 

Az országból februárban elmenekült hatmillió ember hiányzik az ország gazdaságából, ám visszatérésükre kevés az esély, amíg a hátországot is támadások érhetik.

A 44 éves egykori humorista életét a háború drámai módon alakította át, a kezdete óta Kijevet is csak azért hagyta el, hogy a frontvonalakra látogasson. A munkája – amelyet az invázió előtt a nap végén maga mögött hagyhatott – is átalakult, mára szinte az összes ébren töltött óráját felemészti. Ennek részét képezik a nemzete és a világ számára készített napi videóüzenetek is, amelyek az információs háborúban is fontos szerepet játszanak.

Zelenszkij gyakori beszédeivel igyekszik nyomást gyakorolni a világ közvéleményére, legyen szó a szövetséges országok parlamentjeiben vagy épp a Glastonbury-fesztivál közönsége számára sugárzott felvételekről. Ezekben a politikus gyakran nem külföldi politikusokhoz, hanem azok választóihoz szól, hiszen a zsarnokság ellenében a szabadságért folytatott harcban a politikusok sem fordulhatnak szembe a népükkel. Ez persze rá is igaz, amit a The Wall Street Journal számára készített közvélemény-kutatás eredményei is jeleznek: 

az ukránok 89 százaléka ellenez egy olyan békét, amely az oroszok kezében hagyja a megszállt területeket.