A világ vezetői sorra búcsúztak ma Mihail Gorbacsovtól, aki 91 éves korában, kedden hunyt el egy moszkvai kórházban. A néhai szovjet elnök ma már egyfajta romantikus hősként él a Nyugat tudatában, mint aki szinte egy személyben felelt azért, hogy viszonylag békésen essen szét a Szovjetunió, cselekedeteiért pedig Nobel-békedíjat is kapott.
Még Magyarországon is kellemes emlékekkel gondolnak rá vissza, mint aki elősegítette a rendszerváltást. Gorbacsov neve eggyé vált az általa elindított peresztrojkával, amelynek jelentése átalakítás, valójában egy társadalmi és gazdasági reformcsomag volt, amely a másik híres szóval, a glasznosztyval forrt össze, amely pedig nyitást jelent. Mindkettő a Szovjetunió végét jelentette. Gorbacsov tehát emiatt mindenképp kedves emlékként él sokak fejében. Vannak azonban olyan országok, ahol ennek éppen ellenkezője igaz és ezt a jovális figurát a zsarnoksággal és az elnyomással azonosítják.
Észtországban, Lettországban és leginkább Litvániában ma egyáltalán nem hullajtanak könnyeket Gorbacsov halála miatt.
Mégpedig 1991 miatt, amikor a Szovjetuniótól függetlenedni kívánó Litvániába brutális erővel dübörögtek be a szovjet tankok, hogy csírájában elfojtsák a mozgalmat. 14 civil halt meg, köztük volt, akit a lánctalpak tapostak halálra, több százan pedig megsérültek.
Litvánia nem magasztalja Gorbacsevet. Sosem felejtjük el azt az egyszerű tényt, hogy hadserege civileket gyilkolt meg, hogy katonái fegyvertelenekre lőttek és tankjai agyontaposták őket. Mi így emlékszünk rá
– írta ki Twitter-oldalára az ország külügyminisztere, Gabrielius Landsbergis szerdán.
A brutális januári fellépés azonban hiábavaló volt. Augusztusra Gorbacsov hatalma elveszett, 1991 szeptemberében pedig Moszkva is elismerte, hogy a balti államok kiváltak a Szovjetunióból.
A Reutersnek nyilatkozott Robertas Povilaitis is, akinek édesapját megölték Vilniusban 1991 januárjában a szovjet katonák. Véleménye szerint annak az embernek, akit most a Nyugat gyászol, volt egy rendkívül sötét oldala is, amelyben háborús és emberiesség elleni bűnök sorakoznak. Povilaitis volt az egyik kezdeményezője annak a pernek, amely során a litván bíróság több tucat szovjet katonai vezetőt talált bűnösnek a demonstráció vérbefojtása miatt. Gorbacsovot ugyanakkor nem vádolták meg és ő megtagadta, hogy tanúskodjon.
Lettországban is erővel léptek fel a szovjetek 1991 elején, ott hatan haltak meg a tüntetésekben. A lett elnök, Gitanas Nauseda is kemény szavakkal emlékezett meg Gorbacsov haláláról. Azt írta közösségi oldalán:
Gorbacsov akarata ellenére, Lettország mégis kivívta a függetlenséget.
De nem csak a balti államokban emlékeznek így a néhai szovjet elnökre. Georgiában és Kazahsztánban is Gorbacsov vezetése alatt haltak meg rejtélyes körülmények között bebörtönzött, vagy tüntető civilek.
Gorbacsovot szombaton temetik el a TASZSZ orosz hírügynökség szerint, amely az államférfi lányára és alapítványának szóvivőjére hivatkozott. A nyilvános szertartás a moszkvai Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában lesz, ugyanott, ahol Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után a diktátort felravatalozták. Gorbacsovot az orosz fővárosban, a Novogyevicsi temetőben helyezik végső nyugalomra – idézte a TASZSZ Vlagyimir Poljakovot, a Gorbacsov Alapítvány szóvivőjét. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.