késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Közzétette javaslatait a Belügyminisztérium, az orvosok nem örülnek
A betegellátás minden szintjének további javítása, valamint az orvosok és az egészségügyi dolgozók további béremelése szerepel fő célként a Belügyminisztérium keddi közleményében, amelyben a tárca közölte, hogy az egészségügyi ellátórendszer megújításához szükséges javaslatokat terjeszt az Országgyűlés elé. A közlemény kiemeli, hogy a mostani javaslatokon túl változatlanul további orvosi béremelést tervez a kormány.
A Belügyminisztérium szerint az ellátórendszer átalakítását a koronavírus-járvány alatt szerzett tapasztalatok, valamint a betegellátásban felmerült tipikus problémák is indokolttá tették.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a jövő évi költségvetés egészségügyi célokra mintegy 2670 milliárd forintot szán, szemben a 2010-es 1470 milliárd forintos összeggel, valamint kiemeli, hogy az ápolók bére a háromszorosára, a szakorvosoké öt-kilencszeresére nőtt az időszak során. Hozzáteszik, hogy
a most benyújtott javaslat megelőlegezi az egészségügyi szakdolgozók további béremelését, és az eddigieknél átláthatóbb, egységesebb rendszert hoz létre pótlékaik és illetményen felüli juttatásaik kapcsán.
A betegek mielőbbi ellátása, diagnosztizálása érdekében a javaslat megerősítené az alapellátást, és lépéseket tenne, hogy a háziorvosi ellátás az ország minden részén hasonlóan elérhető és színvonalasabb legyen. Ezért az állam szerepét növelnék a háziorvosi praxisok szervezésében, amit az önkormányzatokkal együttműködve az Országos Kórház Főigazgatóság (OKFŐ) végezne el.
A védőnők a jövőben a helyi kórházak alkalmazottjai lesznek, megőrizve szakmai önállóságukat, míg erősebb irányítói jogosítványokat kapnak a megyei kórházak a kórházi ellátás megszervezésében. A városi kórházak feladatot kapnak a háziorvosi ügyeleti ellátásban és a népegészségügyi szűrésekben. Kórház nem fog megszűnni, nem zár be, a megyén belüli feladatmegosztás lesz sokkal hatékonyabb és a betegek szempontjából biztonságosabb – olvasható a minisztériumi közleményben.
Az intézkedések között szerepel még
a jelenleg kórházakban működő ápolási osztályok áthelyezése a szociális ellátórendszerbe, ahol ezentúl szakápolási központokban gondoskodnak a betegekről.
A kormány emellett megerősíti elkötelezettségét a várólisták mielőbbi csökkentése, azok átláthatóságának javítása, valamint a magyar lakosság egészségi állapotának megőrzése és a népbetegségek megelőzésének még hatékonyabb korai szűrési rendszerének kidolgozása iránt – zárja javaslatait a Belügyminisztérium.
Az egészségügy átalakítását célzó csomag azonban nem nyerte el maradéktalanul sem a Magyar Orvosi Kamara (MOK), sem a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) tetszését, mind a két szervezet több kifogást is emelt a javaslatok ellen.
Az orvoskamara közleményében az ellátásbiztonságot és az orvosok közellátásban maradását veszélyeztető rendelkezései miatt nem támogatja, hogy a törvénytervezet a jelenlegi formájában kerüljön a törvényhozás elé.
Bár a szakdolgozók bérrendezését fontosnak tartják, az erőltetett ütemű átalakításban jelentős kockázatokat látnak. Az ellátórendszer szerkezeti korszerűsítése kapcsán a MOK elismeri, hogy az elkerülhetetlen, a túlzott centralizáció károsan hat a helyi kezdeményezésekre és kreatív megoldásokra, míg a hosszú döntési láncok működési zavarhoz és pazarláshoz vezethetnek.
A háziorvosi rendszer átalakítása kapcsán
felhívják a figyelmet az alapellátásban dolgozók magas életkorára, és leszögezik, hogy a folyamat nem járhat a szerzett vagyoni jogok sérelmével.
A MOK mindemellett hangsúlyozza, hogy a magasan képzett, a magánszektorban és külföldön is keresett szakemberek számára olyan feltételeket kell nyújtani, amelyek stabilan versenyképesek, illetve az anyagi megbecsülés kiállja a jelenlegi 21,1 százalékos infláció próbáját is.
Az orvoskamara szerint azonban ezekkel a célokkal a törvénytervezet több ponton szembemegy, fokozza a meglévő bizonytalanságot.
Nem alkalmas az egészségügyi pálya vonzóvá tételére az a javaslat, ahol egy orvos vagy szakdolgozó napi háromórás munkába járásra kényszeríthető,
nyugdíjas korú kollégák éjszakai munkára kötelezhetők, a bérek pedig – a miniszterelnökkel kötött megállapodást semmisnek tekintve – 20 százalékkal csökkenthetők.
További javaslatként a MOK az átalakításra vonatkozó hosszú távú koncepciót, terveket és tanulmányok nyilvánosságra hozatalát sürgeti, valamint kéri, hogy tegyék közzé a törvényjavaslat részletszabályainak és hatástanulmányainak, a modellkísérlet eredményeit, és ezeket bocsássák társadalmi és szakmai vitára, jóval több, mint ötnapos határidővel.
Az MRSZ a törvényjavaslat rezidenseket érintő részei kapcsán tett észrevételeit szintén közleményben tette nyilvánossá kedden. Első kérésüket az egészségügyért felelős államtitkárhoz címezték, akitől azt kérték, hogy a szakképzésüket előírt ütemben teljesítő rezidensek bérét semmiképp se lehessen csökkenteni. Egyetértésüket fejezték ki az egészségügy fejlesztésének szükségességével, és üdvözölték, hogy a jól teljesítő orvosok bérét ezután akár 40 százalékkal is lehessen emelni, ugyanakkor a tervezet azt is lehetővé tenné, hogy akár 20 százalékkal csökkentsék.
Problémaként vetették fel, hogy
a tervezet szerint a rezidens orvos munkavégzésének helyeként bármelyik, az adott megyében lévő városi kórház kijelölhető.
Ez nem pusztán az utazás tekintetében okozhat problémát, hanem abban is, hogy a szakorvosjelölt olyan intézményhez is beosztható, amely nem rendelkezik megfelelő akkreditációval az ő képzéséhez. Így a fiatal orvosok önhibájukon kívül szenvedhetnek késedelmet az előírt gyakorlatokkal és a szakvizsgával. Ennek elkerülésére az MRSZ szükségesnek tartja rögzíteni, hogy a munkavégzés helyét a jóváhagyott szakképzési tervvel összhangban kell kijelölni.
Az MRSZ üdvözli, hogy az új szakképzési rendszer bevezette a részvizsgákat. A transzparencia biztosítására azonban javasolják, hogy a működési nyilvántartás tartalmazza ezeket az adatokat is, hasonlóan a szakvizsgák érvényességéhez, amelyet nyilvános adatbázisban már most is bárki ellenőrizhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.