A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a közelmúltban közzétett felmérések szerint a mentális egészség számottevően romlott a koronavírus-járvány kezdete óta. 2020 márciusától 15 OECD-országban, köztük több európai országban is nőtt a szorongás és a depresszió előfordulása. A szorongás előfordulási gyakorisága 2020 elején több mint kétszerese volt a korábbi években tapasztaltaknak Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Mexikóban, Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban – tudatta az Euronews.
A járványhelyzet és a vele járó súlyos gazdasági válság növelte az általános szorongásszintet.
Egy 2020. év végén készült nemzetközi vizsgálat szerint a koronavírus-járvány miatt megháromszorozódott a depresszió tüneteinek aránya, a szorongásos zavarok száma pedig megduplázódott
– mondta Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója egy webináriumon.
Az elhúzódó járványhelyzet jókora mentálhigiénés kihívás elé is állította az emberiséget: egyrészt az önmagunk és szeretteink életéért és egészségéért való aggodalom, másrészt a kijárási tilalom, a fizikai távolságtartás, a kulturális és szabadidős tevékenységek korlátozása, a szociális és fizikai elszigeteltség, harmadrészt pedig az intézkedések következményeként fellépő munkanélküliség, anyagi bizonytalanság okozta szorongás jelent fokozott mentális megterhelést – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia oldalán.
Emellett a gazdasági bizonytalanság, a megélhetési problémák, a kizökkenés a komfortzónából, a koronavírus miatti halálesetek, valamint a poszt-Covid-szindróma is növelte a szorongásos és depressziós esetek számát.
Az antidepresszánsok szedésében Európában Portugália vezet, de Spanyolország és Horvátország sincs sokkal lemaradva. 2019-ben Horvátországban még az ibuprofent is megelőzte a diazepám – írja az Európai Adatújságírók Hálózatának weboldala a Civ10 cikkére hivatkozva. A három dobogós után Európában Litvánia és Luxemburg következik, a listán a hatodik helyet foglalja el Magyarország. Szorongásgátlók tekintetében a sereghajtó az Egyesült Királyság és Németország.
2020-ban a németek költöttek a legtöbbet, 812 millió dollárt (783 millió eurót) antidepresszánsokra, akiket a spanyolok (649 millió dollár, azaz 626 millió euró) és az olaszok (456 millió dollár, azaz 440 millió euró) követtek a sorban az OECD adatai szerint.
A kezeletlen depresszió legrosszabb kimenetele az öngyilkosság. Az ilyen betegek 15-19 százaléka önkezével vet véget az életének, az öngyilkosságot elkövetők 65-80 százaléka szenved depresszióban – mondta Balázs Judit, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, az ELTE Pszichológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára a Növekedés.hu-nak. Ennél sokkal magasabb az öngyilkossági kísérletek száma.
A befejezett öngyilkosság férfiak között gyakoribb, mint nőknél.
Ennek egyik oka, hogy a férfiak kevésbé kérnek segítséget, mint a nők. Az öngyilkosságok száma megfelelő terápiával 80 százalékkal csökkenthető.
A nők több mint kétszer nagyobb valószínűséggel használnak antidepresszánsokat, mint a férfiak, és a fehér bőrű nők körében a használat legalább kétszeres más nemzetiségűekhez képest – derül ki a National Center for Health Statistics új elemzéséből.
2019 és 2021 között a fogyasztás legalább 10 százalékkal nőtt 14 OECD-országban.
Lettországban például 22 százalékkal nőtt a felhasználás a koronavírus sújtotta két évben, ám Magyarországon csak 1 százalékkal.
A pszichoaktív szerek pedig – szorongásoldó tulajdonságuk miatt – sokaknak jelentenek rövid távú maladaptív megküzdési formát, ezért világszerte várható a visszaélésszerű használat növekedése. A pszichoaktív szereket szedők esetén nagyobb a koronavírus-fertőzés kockázata, és gyakran súlyosabb is a betegség lefolyása a járulékos egészségügyi problémák miatt.
2020-ban, a világjárvány kitörésének évében 3,8 millió doboz vényköteles antidepresszánst váltottak ki a mentális zavarokkal küzdő betegek a patikákban, 103 ezerrel többet a 2019-ben kiadott 3,7 millió dobozhoz képest – derült ki a Hiflylabs Zrt. Világgazdaságnak elküldött adataiból. Ezekre a feszültségoldókra összesen 2,1 milliárd forintot költött a lakosság. 2020-ban csaknem nyolcmillió adag nyugtatószer fogyott, félmillió dobozzal több, mint 2019-ben. Szorongáscsökkentőből 34,1 százalékkal, antidepresszánsból 18,6 százalékkal, altatóból pedig 14,8 százalékkal többet váltottak ki a betegek.
Az antidepresszánsok szedésének leggyakoribb mellékhatásai közé tartozik a fejfájás, hányinger, alvászavarok, szédülés, hasmenés, gyengeség és fáradtság, szorongás, gyomorpanaszok és a szájszárazság.
Az antidepresszáns szerek fogyasztása 2010 és 2020 között 36,5 százalékkal nőtt 24 európai országban. Dánia az egyetlen ország, ahol az elmúlt évtizedben 4 százalékkal csökkent az antidepresszánsok használata. Mindez összefüggésbe hozható azzal, hogy Dánia 2022-ben a második helyet szerezte meg a világ legboldogabb nemzeteinek listáján.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.