BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A Krím sohasem lesz újra Ukrajnáé – mondta a horvát államfő

Zoran Milanovic horvát államfő amellett, hogy reménytelennek látja a Krím félsziget ukrán visszafoglalását, keményen bírálta az uniós Ukrajna-politikát is.

A Krím soha többé nem lesz Ukrajna része – jelentette ki Zoran Milanovic horvát elnök hétfőn, miközben azt is ellenezte, hogy Zágráb katonai segítséget nyújtson Kijevnek.

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Decemberben a horvát parlament is elutasította, hogy az ország csatlakozzon az ukrán hadsereget támogató európai uniós országokhoz, ami Milanovic győzelmét hozta Andrej Plenkovic miniszterelnökkel szemben.

Milanovic most az Ukrajnával kapcsolatos nyugati politika éles hangú kritikusaként azt is kijelentette, nem akarja, hogy országa a tizenegy hónapja tartó ukrajnai háború potenciálisan katasztrofális következményeivel legyen kénytelen szembesülni.

Amit a Nyugat tesz Ukrajnával kapcsolatban, az 

mélységesen erkölcstelen, mert a háború nem megoldás

– mondta Milanovic újságíróknak a kelet-horvátországi Petrinja városában levő katonai laktanyában tett látogatásán, utalva a Kijevnek nyújtott nyugati katonai támogatásra.

Hozzátette, hogy a német tankok Ukrajnába érkezése csak arra jó, hogy Oroszországot közelebb sodorja Kínához.

Egyértelmű, hogy a Krím soha többé nem lesz Ukrajna része

– mutatott rá Milanovic.

Mint ismert, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megfogadta, hogy visszaállítja az ukrán uralmat a Krím felett, amelyet Oroszország 2014-ben foglalt el és csatolt el.

Oroszország szerint a félsziget elfoglalása után tartott népszavazás igazolta, hogy a helyiek valóban Oroszországhoz akarnak tartozni. A népszavazást azonban a legtöbb ország nem ismeri el.

Milanovic azért is bírálta a nyugati országokat, amiért kettős mércét alkalmaznak a nemzetközi politikában, szerinte ugyanis Oroszország Koszovó Szerbiától való függetlenedésének a nemzetközi közösség által történő elismerésére hivatkozhat, amikor Ukrajna egyes részeit elfoglalja.

A horvát elnök arra utalt, hogy Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét az 1998–1999-es háborút követően, amelyben a NATO-országok bombázták a Szerbiát és Montenegrót magában foglaló csonka Jugoszláviát, hogy megvédjék az albán többségű Koszovót.

Elismertük Koszovót Szerbia akarata ellenére

– mondta, kiemelve, hogy nem Koszovó függetlenségét, hanem a nyugati kettős mércét kérdőjelezi meg.

Milanovic, aki korábban a Szociáldemokrata Párt (SDP) színeiben miniszterelnökként vezette Horvátországot, a Reuters szerint EU-ellenes álláspontot képvisel, és politikáját Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Milorad Dodik boszniai szerb szakadár vezető politikájához igazította.

A horvát államfő Budapesten: nem működnek a szankciók

Zoran Milanovic várhatóan Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozik.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.