Katargate: szorul a hurok a gyanúsítottak nyakán

Decemberben még sokan kételkedtek abban, hogy a belga rendőrség képes lesz-e felgöngyölíteni az Európai Parlamentet (EP) behálózó korrupciós botrányt. Pár hét alatt azonban az ország büntetés-végrehajtó szervei egymás után több áttörést is elértek, az ügyészeknek pedig egyre könnyebb lesz a dolguk – írta a Politico.

Alexander De Croo miniszterelnök, Didier Reynders igazságügyi biztos és más politikusok többször is dicsekedtek az országuk igazságszolgáltatásának, rendőrségének és hírszerzésének a független munkájával – ennek legutóbbi eredménye az az uniós nyomozás volt, amely több EP-s politikus és civil szervezeti vezető letartóztatásához vezetett.

A Katargate-botrány veszélyeztette ezeknek az intézményeknek a hitelességét, s miután az ügyészek december elején nyilvánosságra hozták nyomozásuk eredményét, a belga szövetségi rendőrség legalább 20 helyszínen razziázott, ahol mobiltelefonokat, számítógépeket és több mint másfél millió euró készpénzt foglalt le. Négy ember előzetes letartóztatásba került, akiknek a katari és marokkói kapcsolataitól, valamint az onnan állítólag elfogadott kenőpénzektől volt hangos a média.

Pier Antonio Panzeri volt olasz EP-képviselő, az őrizetben lévő négy gyanúsított egyike végül múlt hét kedden megegyezett a belga ügyészekkel, hogy a büntetés csökkentéséért cserébe mindent megoszt a korrupciós hálózatról és annak résztvevőiről. A vádalku – amelyet a többi résztvevő részleges vallomása is erősít – nagy előrelépés a nyomozás számára.

– mondta Vincent Van Quickenborne igazságügyi miniszter.

Quickenborne minden bizonnyal a „petitiről”, azaz a tanúvédelmi programról beszél, amely lehetőséget nyújt Panzerinek arra, hogy információért cserébe garantálják a biztonságát. Belgiumban a törvény létrehozása óta most használják második alkalommal.

A nyomozás számára most a legnagyobb kihívást a médiának kiszivárogtatott információk jelentik. Ez még nagyobb nyomást helyez a hatóságokra, hogy bombabiztos vádat állítsanak fel, és a bizonyítékok a helyükön legyenek, ugyanis a hírekben terjedő részletek veszélyes muníciót adnak a vádlottaknak.

A gyanúsítottak védőügyvédei az ilyen kiszivárogtatásokra támaszkodva eljárási lyukakat üthetnek az ügyben, vagy azzal érvelhetnek, hogy sérült a szakmai titoktartáshoz való jog, az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartása és a lezárt dokumentumokhoz való hozzáférés joga. Az emberi jogok európai egyezménye szerint minden vádlottnak joga van a tisztességes és nyilvános tárgyaláshoz.

– kommentálta az ügyet Raf Verstraeten, a Leuveni Egyetem jogi szakértője.

A dokumentumok kiszivárogtatása elsősorban a hatóságok közti együttműködést akadályozhatja meg – a hírszerzésről nem is beszélve, amely a belgák számára kulcsfontosságú. Fennáll a kockázata annak, hogy ezek az ügyben érintett szolgálatok és a nemzetközi szervezetek között aláássák a bizalmat.

Jelenleg a lefoglalt pénz elemzésével lehet közelebb jutni ahhoz, hogy milyen az összefüggés a gyanúsítottak között, és mekkora befolyással voltak az EP döntéshozatalára. Ha ennek nincs egyértelmű eredménye, Panzeri együttműködésére kell támaszkodni. Ha ő megosztja az általa ígért információkat, akkor ezek között szerepelhetnek a pénzügyi megállapodások részletei, az érintett országok, a haszonélvezők és a többi résztvevő is – például nyilvánosságra hozza azoknak a neveit, akiket ő személyesen megvesztegetett.