Már félmillió zsidó telepes keseríti a palesztinok életét Ciszjordániában

Átlépte a félmilliót a héten a ciszjordániai zsidó telepek népességének száma; ez 2,5 százalékos emelkedés az elmúlt 12 hónap és majdnem 16 százalékos az utóbbi öt év alatt. „Fontos mérföldkőhöz értünk el, és itt maradunk” – idézte az AP helyszíni tudósítója Baruch Gordont, a telepeseket összefogó szervezet vezetőjét.

A helyi vezetők ráadásul további gyors fejlődésre számítanak az új ultranacionalista kormány irányítása alatt. A Benjamin Netanjahu vezette új koalíció első számú prioritása a telepek bővítése, a kormány máris ígéretet tett arra, hogy legalizálja az úgynevezett előőrsöket, vagyis a hivatalos engedély nélkül épített településeket, és felgyorsítja újabb lakóépületek engedélyezését és építését. 

– hangsúlyozta Gordon.
A ciszjordániai zsidó telepek minden izraeli párt kormányzása alatt virágoztak, még az 1990-es években is, amikor reményt keltő béketárgyalásokat folytattak a palesztinokkal. A lakások tovább épültek az előző, rövid életű kabinet alatt is, amely olyan pártokat is a koalícióba tömörített, amelyek támogatják a független palesztin államot.
A félmillió telepesbe ráadásul nem számítanak bele azok, akik az annektált Kelet-Jeruzsálemben élnek, pedig az ő számuk is meghaladja a kétszázezret. Ugyanez a terület – Kelet-Jeruzsálem és Ciszjordánia – hárommillió palesztin otthona is. Izrael mindkettőt 1967-ben foglalta el, és a palesztinok a jövendőbeli független államuk részének tekintik.

Többtucatnyi telep található Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, némelyik alig pár mobilházból áll, de vannak közöttük valóságos városok is bevásárlóközpontokkal, helyi tömegközlekedéssel. 

„Minden telep illegális, nincs legitimitása a telepek vagy a telepesek jelenlétének a palesztin területeken” – nyilatkozta az amerikai hírügynökségnek Nabil Abu Rudeineh, Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője. „A telepesek számának növekedése az izraeli kormány politikájának eredménye, amely nem hisz a kétállami megoldásban” – tette hozzá.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter legutóbb a hét elején a béke akadályának nevezte és bírálta a telepfejlesztéseket, amikor Abbásszal találkozott Rámalláhban. Blinken a BBC tudósítása szerint arról beszélt, hogy „egyre szűkül a palesztinok reményének horizontja”, és szerinte ezen változtatni kell. Megerősítette, hogy Washington támogatja az izraeli–palesztin konfliktus kétállami megoldását, és kijelentette, hogy ellenzi bármelyik fél olyan intézkedéseit, amelyek ezt megnehezítenék.
„Egyértelművé tettük, hogy ez olyan dolgokat foglal magában, mint a telepbővítés, az előörsök legalizálása, a rombolások és kilakoltatások, a szent helyek történelmi státuszának megzavarása, és természetesen az erőszakra való felbujtás és az abba való belenyugvás” – hangsúlyozta. Ugyanakkor korábban azt is megerősítette Netanjahuval folytatott tárgyalásai után, hogy az Egyesült Államok szilárdan elkötelezett Izrael biztonsága mellett.

Izrael szerint viszont Ciszjordánia vitatott hovatartozású, nem pedig elfoglalt terület, az utóbbi meghatározás ugyanis tagadja a zsidók történelmi jelenlétét ezen a vidéken. Érvelésük szerint a telepek sorsáról a konfliktust lezáró béketárgyalásokon kell megállapodni. Béketárgyalások azonban már 15 éve nincsenek, miközben Izrael a telepek bővítésével gyakorlatilag kész helyzetet teremt, a palesztin politikai frakciók pedig egymással vetélkednek. 

Támogatóik pedig most jócskán akadnak a kormányban is.
Ciszjordániát hatalmas fal választja el Izraeltől, a terület egyes részeit az 1990-es években Izraellel kötött megállapodások révén létrehozott, egyre inkább tekintélyelvű és népszerűtlen Palesztin Hatóság igazgatja. Míg az ott élő zsidó telepesek különleges jogokat élveznek, addig a palesztinok izraeli katonai uralom alatt élnek, és nincsenek a telepesekhez hasonló jogaik és jogi védelmük. Az AP emlékeztetett, hogy Izrael három neves emberjogi szervezet – az Amnesty International, a Human Rights Watch és az izraeli B’Tselem – szerint is „az elnyomás és az uralom rendszerét” tartja fenn a palesztinok felett 1948-as megalakulása óta, amely megfelel az apartheid nemzetközi definíciójának. Izrael visszautasítja ezeket a vádakat, mint a zsidó többségű állam létezése elleni támadást.