Kínai, amerikai és európai diplomaták, vezetők sorra figyelmeztetnek az orosz–ukrán háború eszkalációjának lehetőségeire. Csin Kang kínai külügyminiszter szerint a távol-keleti ország mélységesen aggódik amiatt, hogy az ukrán konfliktus kicsúszik a nagyhatalmak ellenőrzése alól. Peking tavaly jelentette be, hogy korlátok nélküli partnerséget kötött Moszkvával, mire Washington figyelmeztette, hogy súlyos következményei lesznek annak, ha Kína katonai segítséget is nyújt az oroszoknak.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ma megismételte az Egyesült Államok azon aggodalmát, miszerint Kína fegyvereket szállíthat Oroszországnak az Ukrajna elleni háború folytatásához, bár Peking ezt többször is cáfolta. A kínai külügyér jelzése nem sokkal azelőtt érkezett, hogy Vang Ji, a kínai diplomácia egyik roppant befolyásos szereplője Moszkvába érkezett Putyin elnök évértékelő beszédére. Hszi Csin-ping kínai elnök pénteken tervez megszólalni, az ukrán invázió évfordulóján mond a bejelentés szerint békebeszédet. Sőt: kiszivárgott, hogy a kínai vezető a következő hónapokban Moszkvába készül, ahol orosz kollégájával fog tárgyalni.
Peking ugyanis aktívabb szerepet kíván játszani abban, hogy az ukrajnai konfliktus véget érjen.
Közben a cseh hadsereg vezérkari főnöke, Karel Rzehka tábornok ma a parancsnoki értekezleten kijelentette, hogy Európában már nem elképzelhetetlen a háború. Szerinte ha konfliktus törne ki a NATO és Oroszország között, annak Csehország az első perctől kezdve aktív résztvevője lenne. Hozzátette: anomália, hogy évtizedekig nem volt háború Európában.
Felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló orosz–amerikai Új START megállapodásban Oroszország – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök mai évértékelő beszédében. Putyin szerint a tárgyalásokhoz való visszatérés előtt tisztázni kell, hogyan veszik figyelembe a felek Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris fegyvereit.
Izzadhatnak az orosz oligarchák, miután Putyin rájuk szállt beszédébenAz orosz elnök meglehetősen harciasan kelt ki saját elitje ellen, és azt sem bánja, hogy elvették a szankciókkal a pénzüket. |
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Athénban újságíróknak felelőtlen döntésnek nevezte a felfüggesztést.
Bárki is ül majd az Ovális Irodában, amikor a szerződés kicsit több, mint ezer nap múlva lejár, egy olyan világra pillanthat majd, amely hasonló a fél észázaddal ezelőttihez, amikor teljes gőzzel haladt a fegyverkezési verseny, és az országok annyi atomfegyvert tartottak, amennyit csak akartak – írta a The New York Times.
Az orosz elnök beszédére reagálva Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója abszurdnak nevezte Putyin azon állítását, amely szerint a nyugati fenyegetés miatt tört ki háború Ukrajnában. Putyin egyébként mai beszédében harciasan kelt ki saját elitje ellen: szerinte sok orosz üzletember elárulta a hazáját, és nyugati hatásra a profitot helyezte előtérbe. Ennek pedig most fizetik meg az árát, hiszen a nyugati államok még az olyan, külföldre menekített vagyonukat is lefoglalták, amelyet egyébként teljesen legálisan szereztek meg.
Joe Biden amerikai elnök pedig Varsóban mondott beszédet, ahol bejelentette, hogy újabb szankciókkal készülnek, bár ennek részleteit nem árulta el. Egyben közölte: jövőre a NATO minden tagját vendégül látja egy csúcstalálkozón az Egyesült Államokban, és felelősségre fogják vonni azokat, akik a háborút okozták.
A háború több mint 1600 milliárd dolláros gazdasági lyukat ütött a világonAz idén világszerte további ezermilliárd dollár termeléskiesés várható. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.