Puskaporos hordó a szomszédunkban: a szerbek tüntettek Koszovó ellen, Koszovó már szerződne a szerbekkel
Kérdéses kimenetelű az északmacedón üdülőtelepülésen, Ohridban megkezdődött szerb–koszovói csúcs, amelynek a két ország viszonyát kéne rendeznie.
Fotó: AFP
Az Alekszandar Vucsics szerb államfő és Albin Kurti koszovói miniszterelnök közötti tárgyalások előestéjén, pénteken több ezren vonultak utcára Belgrádban, hogy az említett rendezésre kidolgozott, Franciaország és Németország által felvázolt, az Egyesült Államok által támogatott 11 pontos tervezet ellen tüntessenek, mert például az egyik pont szerint Szerbia a jövőben nem akadályozhatná Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe.
Az ultranacionalista szervezetek által szervezett tüntetésen a tömeg a „Nem a kapitulációra!” és a „Nem adjuk Koszovót!”-felkiáltásokat skandálta. A Fogadalomtevők Szerb Pártjának elnöke, Milica Djurdjevic Sztamenkovszki beszédében azt hangsúlyozta:
az EU-s javaslat lehetővé tenné, hogy Koszovó majdan Albániához csatlakozzon, és létrejöjjön az úgynevezett Nagy-Albánia, amely az elképzelések szerint a térség összes albán nemzetiségű emberének állama lenne.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amely ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött tárgyalássorozat uniós közvetítéssel, és noha a kapcsolat rendezése elősegítené mindkét ország európai integrációját, valós előrelépés azóta sem történt. Az orosz–ukrán háború óta pedig a Nyugat aggódik amiatt, hogy Oroszország esetleg a Balkán instabilitására játszik, hogy megerősítse a regionális befolyását.
Jószomszédi (v)iszony
„Eljött az idő, hogy Szerbia és Koszovó vezetői, valamint a teljes Nyugat-Balkán a bátorságáról tanúbizonyságot téve kijelentse: közös a felelőssége, hogy a térség közeledjen az Európai Unióhoz” – mondta a csúcstalálkozó előtt a tárgyalásokat vezető Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Kifejtette: a megbeszéléseknek témája lesz, hogy a felek jószomszédi viszonyt alakítsanak ki, ismerjék el egymás hivatalos dokumentumait és szimbólumait, ami megakadályozná abban Belgrádot, hogy blokkolja Koszovó útját a nemzetközi szervezetekbe, például az ENSZ-be és az EU-ba.
Fotó: Anadolu Agency via AFP
Az országjáró Vucsics szerb elnök azonban előre bocsátotta, hogy a hétvégén ő „nem ír alá semmit”, ellentétben a koszovói Kurtival, aki úgy nyilatkozott, hogy ugyan nem túlzottan optimista, de nem is tőle függ, hogy a tárgyalások sikeresek lesznek-e:
Én már korábban is felajánlottam, hogy aláírom a javaslatot, de a másik fél erre nem volt hajlandó.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.